Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel. II. rész

Szivattyúban feltépő kavitáció 159. 1. A szivattyú szívóoldali áramlási adataival számított a

p kavitációs szám a szivattyúban lejátszódó kavitációs jelenségek egységes áttekintésére nem alkalmas. 2. A kavitációs állapot megfelelően definiált kavitációs számmal (K) szivattyú esetére is, egyértelműen meghatározható. 3. A nyomottoldali áramlási adatokkal számított kavitációs szám (К) a kavitációs jelenségekről oy-nél. számottevően több információt tartalmaz. 4. A zajszint-jelleggörbék tájékoztatnak a szivattyúban lezajló kavitációs viszonyokról, kijelölve a legjobb hatásfokú pont tartományát. A görbe meredek változása (csökkenése a legjobb hatásfokú pont előtt, ill. növekedése a legjobb hatásfokú pont tartománya után) arra utal, hogy a szivattyúban részterhelésnél szívottoldali, túlterhelésnél nyomottoldali kavitáció, vagy mindkettő fellép. Hogy egy szivattyújelleggörbe a kavitációmentes üzemet jelenti-e, az csak vizuális megfigyeléssel, vagy zajvizsgálattal dönthető el. 31. ábra. (а) és (b)=a a^rit. valamint a karakterisztikus zajszintekhez tartozó kavitációs számok ( 0«, o

3) a szállított folyadékmennyiség (q) függvényében Figure 31. (a) et (b) — Ok

rit, ainsi que les nombres de cavitation liés aux niveaux de bruit caractéristique ( a

l

t o

2 et o

3) en fonction du débit liquide (q) Abb. 31: (a) und (b)=das ourit und die zu den charakteristischen Geräuschpegeln gehörenden Kavitationszahlen ( o'

l, <r

2 und o

3) in Abhängigkeit von der geförderten Fliissigkeitsmenge (q)