Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel. II. rész
Szivattyúban feltépő kavitáció 133. b) A szívóképesség — zajszintgörbék А I. 2. с. fejezetben elemeztük a zajszint-jelleggörbe és a kavitációs szám kapcsolatát. Л szívóképesség mérések során felvett zajszintgörbéknek, azaz a szívóképesség zajszint-görbéknek a jellegét és változását a /I/í N Psh' illetve а К szám függvényében, a szállított vízmennyiség paraméterében n = 3000/min fordulatszámnál a 24. és n = 4000/min fordulatszám esetére a 25. ábrákon adjuk meg. A kettős ábrázolással a korábban alkalmazott módszer adta lehetőségeket és az új szám bevezetésével nyert előnyöket kívánjuk egybevetni. A 26. ábra a 17. ábrán már bemutatott zajszintgörbét tartalmazza, amelyre n g(a) ... n g(e) betűkkel jelöltük be a 24. ábrából a szívóképesség zajszintgörbék legnagyobb /1h NPS H-hoz, illetve a legnagyobb K-hoz tartozó pontjait. A 27., 28. ábrák a szívóképesség-zajszintgörbéket és a szívóképesség-görbéket mutatják be а К szám függvényében, valamint a Л1 №5 Н(К) összefüggést tartalmazó görbéket. A szivattyúban lezajló konkrét fizikai folyamat áttekintéséhez számokkal ellátott — fényképek alapján készült — vázlatok szolgálnak. A kavitációs állapot — kavitációs szám összefüggés tárgyalásakor arra a törvényszerűségre hívtuk fel a figyelmet, hogy a kavitációs szám csökkenésekor a kavitációs zóna növekszik. А I. 2. b. fejezetben pedig az izolált kavitáció zajszintgörbéjét mulattuk be, utalva a rendszerben egymásután fellépő kavitációk zajmegfelelőire. A 27. ábrán az 1. számmal jellemzett szivattyúüzem — a 17. ábrának megfelelően — a szivattyú legjobb hatásfokú pontját jelenti. Ezért ebben a pontban a jelen esetben n=3000/min-nál vizuálisan nem találtunk kavitációt. A szívóoldali nyomás további csökkentésével a 2—6. pontokban igen intenzíven kifejlődő szívottoldali kavitációs zónát találunk, amit a nyomóoldalon kis kavitációs felhő kialakulása kísér. A 4-es számmal jelzett állapot környezetében a szívottoldali kavitáció a legnagyobb intenzitását éri el, ezután — bár hossza fokozatosan nő — intenzitása csökken. Л csökkenő szívottoldali kavitáció zajszintjére azonban szuperponálódik a nyomottoldali kavitáció erősebb zaja, amely zajszint a maximumot a 7—8 számokkal jelzett tartományokban éri el. A 8 — 9 tartományban a kavitáció intenzitása fokozatosan kimerül és a blokking állapothoz tart, amikor is a lapátcsatornákat teljesen kitölti a kavitáció. A 9. számmal jelzett állapotban ez már jól megfigyelhető. A H(K) görbe törése közelítőleg a szívottoldali kavitáció maximális intenzitásán túli szakaszát és a kifejlődő nyomottoldali kavitáció emelkedő szakaszát jellemző zajszintgörbék metszéspontja környezetében következik be. Lényegében jól követhető a két izolált kavitációs zajszintgörbe viselkedése. A 29/a. ábra a 27. ábra 7. pontjához tartozó kavitációs üzemállapot fényképét mutatja be. A szívottoldali kavitációs zóna a maximális intenzitású szakaszán már túljutva, a „kimerülés" tartományában van, a nyomottoldali kavitációs zóna pedig a legnagyobb intenzitású állapotának a közelében. A 28. ábrán az előző ábrán ismertetett görbének sokkal karakterisztikusabb viselkedése figyelhető meg. Utalni kívánunk a 9. számmal jelzett áramlási állapotra, amely csaknem a blocking állapottal azonos és egyben az n g(K) görbe legkisebb К értékű pontjához tartozó n g értékre, amely kisebb az 1 jelű állapotban mért értéknél. A 7. számú üzemállapothoz tartozó kavitációs viszonyok fényképét a 29/b. ábra mutatja be.
