Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Budapesti talajmechanikai konferencia 109 határhelyzet meghatározása céljából (J. Biarez és szerzőtársai, Saint Martin D'Heres, Franciaország). A pórusvíznyomás szerepével kapcsolatos gondolatok egy külszíni lejtésű szénbányában, agyagtalajban, 10 m körüli munkagödörben (

F. Esu — B. D'Elia, Róma, Italia). Résfal-állékonysági kísérletek értékelése kohéziónélküli vagy kis kohéziójú talajok esetén (Farkas J., Műegyetem, Budapest). Az áteresztőképesség hatásának csökkentése 10 m-nél nagyobb mélységig kiépített szivárgásgátló falakkal (

Gasner F. és szerzőtársai, Bécs, Ausztria és Köln, NSZK). Vízzárófal statikai tulajdonságainak értékelése számítógéppel, a rugalmasságtan elveire épült végeselem módszer alkalmazásával (

M. Kinze, Dresden, DDB). Csúszásvizsgálattal kapcsolatban végzett nyírószilárdsági vizsgálatok értékelése, zavartalan, valamint egyszer és kétszer nyírt, továbbá a csúszólap környezetéből vett mintákon (L. Marinowa, Szófia, Bulgária). A jugoszláv Dunameder közelében művelt külszíni szénfejtés munkagödrében észlelhető talaj fizikai jellemzők és rézsűállékonysági vizsgálatok eredményeinek értékelése a kohézió figyelembe vételével (

H. Matschak és szerzőtársai Freiberg, DDR; Belgrád, Jugoszlávia). A felszínközeiben változó talajvízszin hatásának átfogó hidrológiai értékelése sok meglepő eredmény magyarázatát adja. Néhány jellegzetes szelvényben bemutatja a változatos szemcse összetételű és nem elhanyagolható kémiai jellemzőkkel rendelkező talajokat. Érdekes ezek területi eloszlása, valamint a meder határvonala mentén a felszíni vízkészletekkel való kapcsolata (Rónai A., MFI, Budapest). 3. Sík- és mélijalapok tervezésével 34 téma foglalkozik. A témakör tézisei: „Teherbírás és állékonyság; alakváltozási kérdések. A Dunán épülő vízerőművek, gátak és hidak különleges alapozási kérdései". Ehhez a tárgykörhöz kapcsolódó ismertetések nagy részben már az építési feladatok szempontjából értékelhetők. Itt ismét csak azokat említjük meg néhány szóval, amelyek a vízépítés, vagy ahhoz fonódó területen hasznosíthatók: A szemcsés talajokban a zavartalan mintavételes feltárások módszerei régóta nagy érdeklődésre tartanak számot. Magyar szakemberek több újítását ismerteti a •cikk, amely talajvíz alatti folyós homokból biztosítja a megfelelő minőségű és állapotú magminta vételét (fíaíla ./., MTA - Makkai В., FQMTERV — Varga M., FTI, Budapest). Az osztrák Duna-meder környezetében előforduló két jellegzetes talajelőfor•dulás megítélését teszi lehetővé a szondázás. E viszonylag gyors feltáró módszer •előírás szerinti alkalmazásának előnyeit tárgyalja részletesen a tanulmány (//. Brandl, Wien, Österreich). A Kiskörei Vízlépcső műtárgyainak az építési időszakban végzett mozgás-észleléseit rendszeresen ellenőrzik. A megfigyeléseket és méréseket az építés előrehaladásával rendszeresen vezetik és regisztrálják (Herzóg H. VÍZITERV, Budapest). A talaj feltárási eredmények rendszeres nyilvántartásának és értékelésének hasznosságára számítanak Szlovákiában, ahol közel 50 km

2 területen, mintegy 248 ezer lakás építésére kerül sor 28 helységben. A nyilvántartás elveit és főbb jellemzőit "valamint az alkalmazott statisztikai módszereket ismerteti a tanulmány, tervezési alapadatokként való felhasználás céljaira (R. Hiülmann — J. Jesenák, Bratislava, CSSR). A völgyzárógátak mozgásának ellenőrzése szikla altalaj esetében is indokolt. Erről számol be az érdekes jelentés, amely az utolsó 10 évben 4 ilyen alapozású "völgyzárógát részletes vizsgálatai alapján felhívja a szakemberek figyelmét a süllyedések következtében fellépő alakváltozásokra és ezek leküzdésének körülményeire, a Ruhr vidéken. (R. Klopp, Essen) Budapesten a kiépített Duna-part közvetlen közelében kerülnek sorra a földalatti vasút építkezésével kapcsolódó mélyépítési munkák. Ezek során az építési kivitelezés nagy körültekintést igényel, figyelemmel az adottságokra és az építési kívánalmakra, különös tekintettel az építési víztelenítésre (Kovácsházi F.—Paál T. FÖMTERV, Budapest).