Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK AUTOMATIKUS ESÓ'ZTETŐ ÖNTÖZÉS JAPÁXBAX Ismerteti: GERENCSÉR ÁRPÁD

1 Japán a hagyományos rizstermelő országok közé tartozik. A mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 60%-án rizst termelnek. Az egységnyi területen termelt rizs mennyisége a legnagyobbak közé tartozik (4 — 6 tonna/ha). A keskeny, meredek völgyekben a japán parasztok évezredek alatt alakították ki a rizsföldeket s a népszaporulattal egyidejűleg jutottak mindig feljebb és feljebb a gyorsfolyású folyók, patakok mentén. Különleges látványt nyújtanak az embernél magasabb partfalakkal megtámasztott „nadrágszíj" szélességű, üdezöld rizstáblák és az öntözővizet láthatatlan kezek vezetik az egyik tábláról a másikra. Az eróziónak sehol sincs nyoma. A japán szakemberekkel beszélgetve azonban mind több szó esik az esőszerű öntözésről. Az utóbbi öt évben rohamosan növekszik az esőszerű öntözési mód aránya, és a kutató intézetek témái közt uralkodnak az esőszerű öntözéssel kapcsolatos fejlesztési témák. A japán fejlesztők egyértelmű véleménye, hogy olyan esőztető telepeket kell létesíteni, amelyek üzeméhez legkevesebb munkaerő szükséges, mivel hasonlóan a többi fejlett ipari országhoz a japán mezőgazdaság is egyre kevesebb munkaerővel rendelkezik. így az utóbbi években az új telepeknél mindenhol sűrűvezetékes rendszert alkalmazna

1-- és az üzemet egyre nagyobb mértékben automatizálják. Az első teljesen automatikus vezérlésű nebukawai öntözőtelepet 1969-ben helyezték üzembe. Nebukawa öntözőtelep Tokyo-tói mintegy 60 kinre fekszik, közel Odawara városhoz (Kanagawa Prefecture). A Csendes-óceánra nyíló keskeny völgyekben és meredek hegyoldalakon terraszos müveléssel, főleg gyümölcsöt, elsősorban narancsféléket termelnek. A terület évi átlagos csapadéka igen magas — 3200 mm —, azonban a csapadék eloszlása és hasznosítása kedvezőtlen. A területen a termelés fokozása szükségessé tette az öntözés bevezetését. A talaj vízháztartására jellemző, hogy a növények a talajba juttatott csapadéknak csak 37%-át tudják hasznosítani. A tangerine fák gyökérzónája a talaj felső 50 cm-es rétegén helyezkedik cl. Az öntözés bevezetését megelőzően 3 éves mezőgazdasági kísérletet végeztek az öntözővíz-szükséglet, a megengedhető csapadékintenzitás és a várható termésnövekedés megállapítására. (A beruházást megelőző kísérlet általános Japánban!) A különböző hónapokban a napi öntözővíz-igény a vizsgálat eredménye alapján a következő: Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Napi vízigény 2,0 2,0 2,0 4,0 4,0 4,0 5,0 5,0 5,0 3,0 2,0 2,0 (mm) A tervezésnél az 5 mm-es napi vízigényt, 8 napos rotációt (öntözési forduló) és átlagosan 20%-os párolgási veszteséget vettek alapul, s így az egyszerre kiadagolandó csapadékot 50 mm-ben határozták meg. A 130 ha-os telep összvízigénye 94 l/s. A megengedhető maximális intenzitás 10 mtn/óra. Az öntözés bevezetésével a várható 1 Gerencsér Árpid gépészmérnök, az Országos Vízügyi Hivatal csoportvezető főmérnöke 1970-ben ösztöndíjjal Japánban folytatott tanulmányokat. A leirt öntözőberendezés megismerését a Japán Földművelési és Erdészeti Minisztérium, és a helyi Seisho Nochi I3osai Hivatal tette lehetővé.