Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

96 Pálos László Ha nem az áramlási sebes­ségre, hanem átáramlott mennyi­ségre vagyunk kíváncsiak, az áramlás Q hozama számítható (Q = v-A) képlet alapján, ahol A a cső keresztmetszet. A két egyenletből Az egyenlet jobb oldalának má­sodik tényezője, a cső kereszt­metszet, az elektródok távolsága és a mágneses térerősség a mérés folyamán állandó, így a l'olyadék­hozam feszültségméréssel megha­tározható. Gyakorlatban mágnesként váltakozó árammal gerjesztett mágneses teret használnak, ami kiküszöböli az elektrolitikus be­folyásokat és váltakozó áramú jelerősítő alkalmazását teszi le­hetővé. Egy induktív áramlás­mérő berendezés felépítését a 2. ábra tartalmazza, ahol az egyes elemek feladata az ábra felírásá­nak megfelelő. Az elektródákon indukált fe­szültséget nagy pontossággal és a fellépő zavaró hatásoktól füg­getlenül — mint például a mé­rendő folyadék földponthoz ké­pesti feszültségpotenciálját — kell mérni. A mérőerősítőnek figye­lembe kell venni a gerjesztőfe­szültség változásából, ami rend­szerint a hálózati feszültség, adódó hibát is. A mérőerősítő szo­kásos kivitelben szimmetrikus erő­sítő vagy kompenzátor. A kimenő jel általános esetben 0—5 mA vagy 0 — 20 mA egyenáram, így az induktív mennyiségmérő egy­szerűen illeszthető más berende­zésekkel, vagy elhelyezhető auto­matikus szabályozó körökben. 2. ábra. Induktív folyadékhozammérő felépítése. 1 = zárólap, 2 = préselt műanyagház, 3 = elektróda árnyékolás, 4 = elektromos csatlakozó blokk, 5 = = elektromágnes tekercsei, 6 = hidszerelvény, 7 — = mágneses kör elemei, 8 = elektróda és szerelvénye, 9 = hozammérő csövek, 10 = szigetelő bevonat, 11 = = áramváltó transzformátor, 12 = tekercset tartó gyűrű, 13 = mágneses elemek földeléslemeze 2. Az elektromágneses mennyiségmérő előnye más mérőrendszerekhez képest 1. Széles méréstartományban alkalmazható a lineáris kimenőjel következtében. Nem okoz nehézséget például 0,3—10 m/s tartomány megvalósítása. Ez torlóelem­inel 900-szoros nyomáskülönbség változást jelent, aminek mérése már különleges pontosságú berendezések alkalmazása esetén sem valósítható meg. 2. Á kétirányú mérés nem okoz nehézséget. 3. Csillapító csőszakaszra nincs szükség, és bármilyen helyzetben beépíthető, körszimmetrikus áramlási kép kialakulása mellett vagy a mérő megfelelő elforgatá­sával.

Next

/
Thumbnails
Contents