Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Aggtelek és Jósvafő vízellátása 95 A forrás vízgyűjtőterületén a mészkőréteg vastagsága több száz méter, s a karsztvíz helyi nívója alatti rétegekben is változatlanul folytatódik. A forrás helyét, ezért nem valamely vízadóréteg és a karsztos rétegek egymáshoz való helyzete szabja meg, hanem az élő karszt víznívónak a Kecsővölgytalpával való legmélyebb metszési síkja. Ebből következik, hogy a forráshely feltárása, megbolygatása és foglalása nem jár azzal a veszéllyel, hogy a víz esetleg megszökik, vagy hozamában csökken." A Babotkút forrás nem tartozik a Baradla vízrendszeréhez, vízgyűjtőterületének cca. 80%-át erdő borítja, a forrás egyenletes vízhozamát a felszínre lehulló csapadékbeszivárgásából kapja. A beszivárgó csapadék a kőzet szűk repedésein és nem tágas barlangrendszeren keresztül jut el a forrásig, mivel a terület nagy része nem karsztos felszínű. Ez a tény okozza a vízhozam nagy kiegyenlítettségét és azt, hogy vizsgálatának időszakában, 1955-től fertőzést nem észleltek. A forrásjáratok szűk voltát bizonyítja az is, hogy a nagy intenzitású csapadék, vagy nagy hóolvadás folyamán a kőzet résekbe került víz csak hidrosztatikai nyomásával okoz vízhozamnövekedést, a lágyabb víz csak két-három nap múlva jelentkezik a forrásban, amikor a vízhozam már csökkenést mutat. A nagyobb csapadékok nem hirtelen, hanem huzamos vízhozamnövekedést okoznak. A forrás vízhozama a VITt'KI 1955-től mért adatai alapján 500 és 2000 1 perc között változik, minimális vízmennyisége is elegendő a teriilet vízigényének fedezésére. A harmadik jelentékeny karsztforrás a Szabókút forrás, mely a Tohonya-völgyben lép a felszínre, Jósvafő községtől É-ra mintegy 400 m-re. A forrás vízgyűjtőterülete a Méznatető keleti nyúlványának a Kecsővölgy és a Tohonya-völgy közé zári karsztos területe. A területen nyílt víznyelők nem ismeretesek. A korábbi megfigyelések alapján úgy nézett ki. hogy a Szabókút vízhozamát kizárólag a karsztba beszivárgó, tehát nem nyelőkön lefolyó csapadékvíz biztosítja. Azonban a Tohonya-völgy szurdokában 1962. évben végzett vízfestési (nyomjelzős) kísérletek bebizonyították. hogy a Tohonya és Lófej völgyekből lefolyó és a Szurdok-patak medrében fokozatosan elszivárgó víz a Szabókút forrásban lát ismét napvilágot. A Szurdok-völgv a mögöttes szántóterületek egyetlen megközelítési útja, ezért védőterületként való elzárása nem lehetséges. A Szurdokban elszivárgó — az igavonó és közelben legeltetett állatok által elszennyezett — víz a rövid átfolyási hossz, valamint a kellő szűrőréteg hiánya miatt a forrás vizét állandóan fertőzi. A víz független a mélykarszt vizétől, amit alacsony hőfoka is bizonyít. A forrásvíz a Babot kúthoz hasonlóan nem barlangon át. hanem a vízhozam kiegyenlítettségét jobban biztosító szűk repdéshálózaton keresztül kap utánpótlást. A szűk repedéshálózat akadályozza meg a nagy hőmérsékleti és ellenállás ingadozásokat is. A csapadékot nem érzi meg olyan gyorsan, mint a Jósvaforrás, a hozamnövekedés csak 24 — 48 órás késleltetéssel jelentkezik. A korábban végzett bakteriológiai vizsgálatok coli fertőzést nem mutattak ki. Az utóbbi években azonban a rendszeres bakteriológiai vizsgálat folyamatos fertőzést jelzett, ezért valószínű, hogy a Tohonya-völgv szúr-' dókában vízfestéssel kimutatott víznyelő a közelmúltban keletkezett. A forrás vízhozam 175—1240 l/p között változik. A többi források részben kis vízhozamúak, részben állandó fertőzöttségük miatt vízellátás céljára nem alkalmasak. A vizsgált forrásokat összehasonlítva (I. táblázat) megállapítható, hogy állandó ivóvízellátás céljait szolgáló vízmű telepítésére egyedül a Babotkút forrás alkalmas, ezért erre a forrásra telepítve oldották meg először Aggtelek, majd Jósvafő községek ivóvízellátását. A Babotkút forrásvizét az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálta meg a következő eredménnyel: Fizikai sajátosságok Összes szilárd alkati színtelen v.l kii u oinaii ti/. . • . . összes keménység Oxigénfogyasztás Clorid . .'. Nitrát, nitrit, ammónia, vas Szulfát Coli bacillus Alkalinitás íatresz 460 mg/l 21,3 nk° 1.10 mg/l 6 mg/l 0 mg/l nyomokban 4,5 ml-ben negatív 6.40 ml-ben (10 HCL/100 ml)