Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Aggtelek és Jósvafő vízellátása 83 7. ábra. Aggtelek és Jósvafő vízellátási rendszerének helyszínrajza. 1 = forrásfoglalás és szivattyúzás, 2 = 2 x 100 nv'-es szolgálati medence, -3 = 7-5 m

3-es nyomáscsökkentő medence, 4 = 100 nv'-es tárolómedence Jósvafő községben a lakosság ellátására 1939-ben gravitációs vízvezetékhálózat épült, 8 db közkifolyóval, melyeknek vízellátást a Szabókút forrás foglalásával biztosították. A forrás foglalását két műtárggyal oldották meg, egy — közvetlenül a forrás fölé épült — betontartállyal és tőle mintegy 40 m-re levő gyűjtőmedencével. Ez táplálta a községi gravitációs hálózatot, mely helyenként a patakmederben, máshol a sziklás talajban a talajvízszint alatt készült 60 mm átmérőjű acélcsőből. A geodéziai magasságkülönbség a forrás kifolyási vízszintje és a közkutak átlagos szintje között 9 méter volt. A csősúrlódási veszteség az 570 m-es középtávolságon kereken 7 m, így a kifolyási nyomás átlag 0,2 atm-nak felelt meg, mely állandó kifolyást biztosított. 1954-ben az újjáépült Tengerszem szálló vízellátásánál új megoldást kellett keresni, mert Jósva forrásra telepített vízmű, főleg a barlangi árvíz után egészségügyi szempontból a követelményeknek nem felelt meg. UNATERV az akkor legkézenfekvőbb megoldásként a községet is ellátó Szabókútról tervezte meg a szálló vízellátását. A Szabókútról — a községi hálózattól független — 2" átmérőjű hegesztett acélcső gravitációs vezeték épült a Tengerszem duzzasztógát ja mellett létesített 1(5 m

3-es víztároló medencéig, ahonnan az újonnan létesített szivattyúházban elhelyezett 81 m emelőmagasságú szivattyú nyomja a vizet a szállító vízellátását biztosító ellennyomó rendszerű felső 50 m

3-es szolgálati medencébe. Az önállóan kiépített gravitációs vezetékre azért volt szükség, mert a meglevő hálózatról való leágazás esetén a kis geodéziai magasság különbség és a nagy veszteségek miatt, sem a községben, sem az alsó gyűjtőmedencében nem lett volna kellő mennyiségű víz. A Szabókút gyűjtőmedencéjében a községi vezeték kifolyási szintje felett helyezték el a szálló vezetékének kifolyási szintjét, hogy a község vízellátása állandóan biztosítva legyen. Ennek következménye, hogy a forrás kis vízhozama esetén a szálló alsó gyűjtőmedencéjének feltöltése nem minden esetben volt biztosítható. e»