Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

400 684 Mészáros Lajos talál. A pórusokat kitöltő levegő légpárnaként akadályozza a beszivárgó víz előrehaladását, miközben a víz egyre több levegőt szorít ki a pórusokból, illetve nyeli el annak kisebb részét. Az árhullám első áradó ágánál a töltés átnedvesedése lassan, majd végül lökésszerűen halad előre, mert valószínű, hogy még a talajban meglevő kapillárisok is akadályozzák a beszivárgó víz által nyomott levegő távozását. A lávozni akaró levegőt a beszivárgó víz addig nyomja össze, amíg az a legkisebb nyomású függőleges kapilláris vízoszlop felnyomásával el nem tud távozni a talajból. Ehhez magasabb árvízszint, magasabb víznyomás szükséges. Eközben természetesen más jelenségek is végbemennek, így pl. a 2 fi alatti talajszemcsék felületi aktivitásával kapcsolatos hidratáció, adszorpció slb., ami szintén közrejátszik abban, hogy a lamináris vízmozgás csak a belső erők rendeződése, a dinamikus egyensúlyi állapot létrejöttével az eiső tetőzés után következik be. További vizsgálatokkal meg lehet határozni a kapilláris emelkedés sebességét. A kapilláris tartomány víztartalma olyan nagy vízkészletet jelent, hogy az állékonysági vizsgálatoknál ezt nem lehet elhanyagolni. A víztartalom változás meghatározása érdekében kiszámítottuk az izotópos méréssel kapott víztartalom-értékekhez tartozó relatív nedvességtartalom-értékeket, és ezeket idősorban ábrázoltuk. Áttekinthetőség kedvéért csak három kútra készült adatsor feldolgozásából mutatunk be ilyen idősor-gral'ikont egy kút négy mérési pontjára (4. ábra). Ez az ábrázolásmód mind a mélység, mind a vízéltől való távolság függvényében már szemléletesebb képet ad az árvízhatásról, különösen az állékonysági vizsgálatokhoz. Az egyes grafikonokat kiegyenlítve, a gát keresztmetszetében ábrázoltuk az egyenlő telítettségű tartományokat öt naponként. A zsúfoltság elkerülése végett, az áttekinthetőség kedvéért itt csak az induló állapotra (5a. ábra), a második tetőzés (5b. ábra) időpontjára készült ábrákat mutatjuk be. Ezeken az ábrákon meghatároztuk a 0—20, a 20-40, a 20-60, a 60 — 80, a 80—100 és a 100 százalékos telítettségű területek nagyságát, ábrázoltuk a különböző telítettségű tartományokban tározott vízkészletek válLozását is az idő függvényében és berajzoltuk a kutas vízszint-észleléssel kapott átázott töltésterület változását is, amiből látható, hogy a szivárgás szabad felszíne alatt nincs teljes telítettség. 3. ábra. A száraz térfogatsúly változása az idő függvényében a pörbölgi 253/b jelű kútban