Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

400 Mészáros Lajos a talajban levő szilárd alkolórészek aránya: Vo_ s Noha a talajok térfogatsúlyának átlagértékei csak s = 2,65 - 2,80 Mp/m

3 között változnak (kavics-agyag) mégis célszerű azokat pontosan meghatározni a fúrás során vett talajmintákból, a továbbiakban számítható talajfizikai jellemzők pontosítása érdekében. Ugyanis a talaj hézagtérfogata n = l — —, és s W

t a relatív nedvességtartalma r = — . n Látjuk tehát, hogy a radioizotópos méréssel helyszínen — elvileg a védgát bármely pontjában — közvetlen és közvetett úton a következő talajfizikai jellemzőket tudjuk meghatározni: y

n, y

0, Wt, —, n és r. s Hozzávéve ezekhez még az izotópos kutak telepítése során a fúrásból vett talajminták laboratóriumi eredményeit is, kézenfekvő tény, hogy elvileg a védgát bármely pontjáról teljes információs anyagot kaphatunk a talaj minőségére és állapotára. Továbbmenve, ha izotópos mérésekkel bármely időpontban nyomon tudjuk követni ezekben a talajfizikai és talaj-állapot jellemzőkben beállott változásokat, akkor szabatosan le lehet írni a védgátban jelentkező árvízhatásokat, a gát állékonyságában bekövetkezett romlásokat. A méréseket az egyes kutakban, egymást 25 cm távolságban követő pontokon végeztük el 10 alkalommal. A mérési eredmények alapján mindegyik kút fiiggélyére megrajzolhatók a fázisábrák (szilárd, levegő és víz fázis), melyek jól áttekinthető képet adnak a gát méréskori állapotáról. Az egyes mérési pontoknál a 10 mérés átlagértékeit ábrázoltuk (1. ábra). Megjegyezzük, hogy az izotópos kutak telepítése során a furatokból vett talajminták fajsúlymérését a már említett nehézségek miatt nem tudtuk elvégezni, ezért a — szilárd fázis számításánál s = 2,67 kp/cm

3-rel szás moltunk, ami homokliszt és homokos iszap átlagos értékét jelenti. Mivel a mérések ideje az árhullám tetőzési szakaszára esett, az egyes mérési időpontokhoz tartozó fázisábrák nem nagy különbséget mutatnak. De belátható, hogy ha a méréseket a hullámtérre kilépő árhullám idejétől kezdve a mederbe való visszatérésig rendszeresen el lehet végezni, akkor a gátban lezajló árvízhatás változását, a gátanyag paramétereiben beállott változásokat ilyen ábrázolással is szemléletesen követni tudjuk. A méréseket feldolgoztuk úgy is, hogy a gát egyes vízszintes metszeteibe cső mérési pontokra kapott eredményeket táblázatosan is összefoglaltuk. Az ilyen feldolgozásból látható volt, hogy a vízoldaltól távolodva az azonos és az egymást 25 cm-enként követő szintekben fekvő mérési pontokon hogyan változrtak a talaj fizikai jellemzői, a talaj állapota, a mérések különböző időpontjában. De ez a leidolgozási mód megmutatja azt is, hogy egy-egy mérési pontra, a különböző időpontokban végzett mérések eredményei milyen szórást mutatnak. A táblázatos feldolgozásban szereplő mérési pontokra kapott víztartalom értékek jelen esetben W = 2 - 5%-os eltérést mutatnak. Ez az eltérés megfelelhet a mérés hibájának is, de lehet, hogy az árhulláin hatását is mutatja. 2. Mérések a pörhölyi kísérleti medence töltéseiben Az előbbi esetben a kevés számú adat, továbbá az a tény, hogy a mérési adatok az árhullám tetőzési időszakából származnak, alaposabb vizsgálatot nem tesz lehetővé. Ezért a továbbiakban a mesterséges árhullámmal végzett pörbölyi terepkísér-