Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

400 Gál T. és Kovács S. 6,0 111-es lemezesővel képeztünk ki. A vert csövekből az iszap kizárását lemezből készült bentmaradó verőbeggyel biztosítottuk (4. ábra). A robbantólyukak biztosítására lehelyezett béléscsöveket az 5. ábra mutatja. A képen jól látható a behordott áttöltés hatására jelentkező iszap —kiszorulás a mentett oldali lábnál. b. Robbantás Valamennyi lyukba 50 — 50 kp paxit-4 robbanóanyagot helyeztek el, amelyet előzetesen nylon-zsákba csomagoltak, majd jégrobbantó hüvellyel védtek a mechanikai sérülésektől. (Erre azért volt szükség, mert a töltetek talajvízbe kerültek.) Az így elkészített töltet 0 20 cm mellett 160 cm hosszú volt. A töltetek indító vezetékét 6,0 m-es lécen közbenső szigetelőszalagos rögzítéssel vezették ki, a léc egyben a töltetek lehelyezéséhez is segítséget nyújtott (6. ábra). A betöltés módja a következő volt: A lehelyezett csőperemeket daruval megfogtuk, megszakítottuk, majd a töltetet a csőbe helyeztük és a cső fenekéig leengedtük (7. ábra). Ezután a csövet a daruval felhúztuk úgy, hogy a töltetet a rászerelt léccel lenntartottuk. Az ily módon elhelyezett töltetek fölött a fojtás biztosítására gondosan visszatöltöttük az elhelyezett töltetek feletti lyukat. Az elhelyezett tölteteket a 8. ábra mutatja. A vezeték és gyutacsok ellenőrzése ellenállásmérő műszerrel történt, majd az egyes lyukakban elhelyezett tölteteket soronként sorbakötötték. A robbantás végrehajtására - a biztonsági őrök kiállítása, a munkahely ellenőrzése, egyéb biztonsági előírások betartásának ellenőrzése után 1969. november 5-én 15 órakor került sor. A két sorban elhelyezett töltetek robbantását időkésleltetéssel végezték. 4. ábra. A vert cölöpök 'bentmaradó csúcsa 5. Az alkalmazott technológia hatásai A robbantás hatására a behordott áttöltés süllyedése igen meggyorsult. A robbantás végrehajtása után 24 órával kialakult töltésállapotot a 2. ábra mutatja. Jól látható a töltéstest koronájának mintegy 1,0-1,2 m-es süllyedése. A kialakult töltésállapotot a 0. ábra szemlélteti. A töltéstest azonban nem egy tömegben mozdult meg, hanem a töltéstestben változó hosszú- és keresztirányú repedések keletkeztek, amelyek szélességi mérete elérte a 30 cm-t is. A robbantólyukak egy részénél a robbantás okozta hirtelen depresszió hatására — talajtöréshez hasonló jelenség jött létre, a visszaáramló talajvíz a robbantási tölcséren át finom homokot hozott a felszínre. Egy ilyen robbantólyuk kitörést a 10. ábrán mutatunk be. 5. ábra. A roblmntólijukak biztosítására lcheh]ezctl béléscsövek