Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Öllős Géza: A harmadik szennyvíztisztítási fokozat

388 öllős Géza mennyisége és a szennyvíziszap den24. ábra. Az adagolt alumíniumsó, illetve alumíniumsó + Ca(OH)

2 itrifikáló kapacitása közötti kapcsolat Fig. 24. The guantity of alumínium salts, and alumínium salt + Ca(OH )., added vs. the denitrification capacity of sludge Fig. 24. Relation entre la quantitédu sel d'aluminium resp. du sel d'alumínium +Ca(OH)., dosés et la capacité de dénitrification de la boue d'égout <». A harmadik szennyvíztisztítási fokozat a szennyvíz újra való felhasználása érdekében A föld vízgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen helyzetű területein a biológiailag tisztított szennyvizeket egyre nagyobb mennyiségben használják fel újra. Ilyenkor legnagyobb a harmadik tisztítási fokozattal szemben a tisztítás mértékét illetően a követelmény. Ennek megfelelően a tisztítás költsége is lényegesen nő. Az ilyen célú tisztítástechnológia már a nagyon szennyezett felszíni víz tisztításánál alkalmazott technológiához áll közel. Itt tehát valóban érzékelhető a szennyvíztisztítás és a vízellátás vízgazdálkodási szempontjából megnyilvánuló szoros kapcsolata, egysége. Az ilyen irányú tisztítási eljárások közül a tanulmány további részében az ózonos és az ion-cserés víztisztítás szerepére, lehetőségére világítunk még rá. A különböző kutatások közül példaként a London-Redbridge-i szennyvíztisztító telepen végzett kutatásokból idézünk [32]. A kutatások során a 1. mikrosziirés, ózonizálás, gyorsszűrés; 2. mikroszürés, klórozás, ózonizálás, gyorsszürés; 3. mikroszürés, ózonizálás, kémiai koaguláltatás, gyorsszürés; 4. mikroszürés, klórozás, ózonizálás, kémiai koaguláltatás, gyorsszürés tisztítástechnológiai folyamatát vizsgálták. A tisztítótelep kialakítása és működési elve a 25. ábráról követhető [32], Az adagolt vegyszer mennyiségéről, az egyes periódusokban alkalmazott tisztítási lépcsőkről és néhány jellemző vízminőségi komponens alakulásáról a) Az ózonos tisztítási eljárás