Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
4. füzet - Öllős Géza: A harmadik szennyvíztisztítási fokozat
A harmadik szennyvíztisztítási fokozat 379 tok [18] 30%-os nitrogéneltávolítást eredményeztek. Ez is csak akkor jelentkezett, ha a szennyvízborítás mélysége 60 mm-nél nem volt nagyobb. Ezeknél a tisztítási folyamatoknál a nitrogénvegyületek jelentős része nitrát alakjában a talajvízbe kerül, vagyis a nitrogéneltávolítás művelete kevésbé sikeres. A szennyvíz talajba szivárogtatása (elárasztott területről) a jövő szempontjából az eljárás hátrányai miatt már kevésbé jöhet szóba. A kedvezőtlen tényezők: munkaigényes üzem, nagy területi igény, éghajlati viszonyok, közegészségügyi vonatkozások stb. b) A szervetlen nitrogénvegyületek eltávolítása céljából alkalmazott szennyvizoxidációs tó A szennyvízoxidációs tó szervetlen nitrogénvegyületek koncentrációjának csökkentő hatását a 2b. fejezetben tulajdonképpen már részleteztük. E helyen is megállapítható azonban, hogy a szervetlen nitrogénvegyületek eltávolítása céljából az oxidációs tó csak olyan helyeken alkalmazható valóban hatékonyan, ahol a napfény az egész évben intenzív, vagyis az algák szaporodása szempontjából kedvező. További fontos követelmény: abból a célból, hogv a nitrogén végleg eltávolítható legyen, a tó tisztított vizéből (az elfolyás helyén) a mikroorganizmusok eltávolítására megfelelő eljárást kell bevezetni. c) Nitrogéneltávolítás csepegtetőtestes és eleveniszapos eljárással Az előülepített szennyvízben levő nitrogénkoncentráció csökkentése kétféle biológiai folyamat eredménye lehet [14]: — az aerob folyamat révén a mikroorganizmus sejtanyagjává válik, — az anaerob folyamatok — (denitrifikáció) révén — gáz halmazállapotba megy át. Az aerob folyamat révén a mikroorganizmusok sejtjeibe bekerülő nitrogén mennyisége azonban nagyon kevés. Gondoljunk csak arra, hogy a C:N arány az előülepített szennyvízben 2~2,5, míg a baktériumsejtben a C:N arány 5~6. (Ugyanis a baktériumsejt molekulája általános alakban C 5H 70 2N összetételű.) Az anaerob folyamat során keletkező denitrijikáció szerepe nagyon fontos a nitrogénkoncentráció hatékony csökkentése miatt. A csepegtetőtest biológiai hártyájának belső rétegében, az eleveniszapos rendszer pelyhei egy részénél a pelyhek belsejében (15. ábra [9]) kialakuló anaerob zónában a denitrifikáció következtébennitrogéngáz (N 2) képződik, amely azután a pehelyből kidiffundál [20], Ez a folyamat tehát a nitrogén-eltávolítás tekintetében valóban alapvető fontosságú a hagyományos biológiai szennyvíztisztítás területén! 4* 15. ábra. A nagyobb méretű eleveniszap-pehelyben lejátszódó aerob és anaerob (nitrifikációs és denitrifikációs) folyamatok értelmezése Fig. 15. Interpretation of aerobic and anaerobic (nitrification and denitrification) processes inlarger activated-sludge ftocs Fig. 15. Interpretation des procés aérobes et anaérobes (de nitrification et de dénitri fication) clans un ptus gros ftocon de boue activée
