Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.2. Galli László-Szilvássy Zoltán-Zsuffa István: Szivárgás vizsgálatok az árvíz alatt

:218 A védelem módszertani kérdései 8. ábra. A rézsűláb felszakadása a talp és a kontúrsávokban kialakuló felhajtóerők hatására. 1 = száraz töltéstest, 2 = áteresztő talp és kontúrsávok Puc. 8. Ompbie noÓHOMCux omKoca nod e.m.Hmte.u npomueodae.ienu.'i, co3Öawuiezoc.H e nodouiee u e Koumypubix noAoeax Fig. 8. Rupture of the tevee toe due to uplift forces in the bottom- and crust layers. 1 = dry tevee body, 2 = pervious bottom- and crust layers Abb. 8. Aufriss des Böschungsfusses auf Wirkung der sich in den Sohlen- und KonturFlachen bildenden Auftriebskráfte .áteresztő szerkezetű. Ezért, ha ilyen szerkezetes talaj került valamilyen töltésbe, vagy a töltés építésénél bentmaradt a töltés alatt ez a szerkezetes rész, vagy a töltések erősítésénél nem szedték le elég nagy vastagságban a régi töltésrézsű szerkezetes részét, a töltésben könnyen csurgásokká alakuló járatos szivárgások, a töltés .alapsíkja körül átmenő talpszivárgások, a régi és az új töltésrész határvonalán pedig a töltésben „kontúrszivárgások" alakulhatnak ki még akkor is, ha a töltés alatti fedőréteg alsó része, vagy a töltéstest maga vízzáró (7a és b ábra). A szerkezeti áteresztőképességgel rendelkező kötött talajok telítettség melletti szilárdsági tulajdonságai nagy részben még tisztázatlanok. Az árvízi tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a talp- vagy a kontúrszivárgások önmagukban még nem veszélyesek. Veszélyessé válhatnak azonban akkor, ha az árvédekezésnél, vagy a töltés mentett oldali erősítésénél ezeknek a szerkezetes sávoknak a kifolyási lehetőségei elzáródnak. Ilyenkor a szerkezetes sávokban megduzzad a víz és a talpszivárgásoknál a rézsű alatt, a kontúrszivárgásoknál pedig a kontúrsávokban kialakuló felhajtó erő a mentett oldali rézsű roskadását idézheti elő (8. ábra). :(. Szikes talajok Különleges folyamatok jelentkeztek a tiszai árvíznél azokon a védvonalszakaszokon, ahol az altalaj szikes jellegű. A szikes talajok a védvonalak hosszszelvényei szerint az Alsó-Tisza, a Körös és a Maros mentén, a folyók átlagos magasságú ártereinél kb. 1,5—2,5 m-rel magasabb térszinteken jelentkeznek. Genetikailag olyan elszikesedett homokos lösz talajok, amelyek az árvízi tapasztalatok szerint, ha vízzel telítődnek és fellazulási lehetőségük van, először iszapos-homokos víz—talaj keverékké, majd 5 — 15 nap alatt tejfelszerű kolloid oldattá alakulnak át. A szikes rétegek 0,5—3 m hullámosan változó vastagságban 0,2—2 m vastag fekete, vagy szürke igen szívós rétiagyag réteg alatt feküsznek. Alattuk nagy vastagságú iszapos finom-homok réteg fekszik (9. ábra). Az elfolyósodás folyamata a szikes rétegekben úgy következik be, hogy az alsó finom-homok rétegben nyomás alá