Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Deseő Dénes: Nyílt csatornás öntözőrendszerek üzemének vezetése, valamint éves és távlati üzemtervének szerkesztése időjárási adatok alapján

38 Deseő Dénes Megoldás: A 2,4 m

3/s 24 órás vízsugárnak 20 órás üzeme esetén Q = §5-2,4 = 2,88 m

3/s 20 felel meg. Mivel egy gép teljesítménye 6/10 = 0,6 m

3/s, a feladat 4,8 as5 gép 20 órás üzemével oldható meg. De a szakaszos üzemhez szükséges vízsugár-érték mindig magasabb, mint a 24 órás állandó vízsugár, azért a feladat szakaszos üzemmel csak addig oldható meg, amíg a szakaszos üzemhez szükséges megnövelt vízhozam érték alatta marad a szivattyúállás (szelep) teljes kapacitásának. Vízhozamok és vízmennyiségek számítása éves és távlati tervezéshez a vezénylő képletekkel. A javasolt módszer legkézenfekvőbb felhasználási lehetősége a rendszerek üzemét végző szervezet éves üzemtervének szerkesztésénél van. Az üzemtervben szereplő költségek elbírálásának döntő tényezője a tárgyévben szolgáltatandó vízmennyiség. Ezt eddig úgy határozták meg, hogy az öntözésre (üzemre) betervezett területet növénykultúránként megszorozták a víznormával és ez adta az éves vízmennyiséget. Mivel az így tervezett vízmennyiséget a tényszámok rendszeresen nem érték el, egyes szervek a számítás eredményét 30%-kal csökkentették. A tervezett érték még így is általában magas. Mivel nem az összes berendezett területre, hanem egy alacsonyabb számra tervezünk, feltehető, hogy vízmennyiségcsökkenés az időjárási tényezők miatt következik be. A feladat megoldásához a vezénylő egyenessereg alapul szolgálhat, azonban az eddigi alkalmazási mód módosul. Alapvető módosulás az, hogy az operatív (napi) vezénylésnél használt hőmérséklet és csapadékadatok helyett várható átlagértékekkel kell számolni. Erre mód van, hiszen bármelyik hazai meteorológiai feldolgozásból rendelkezésre állnak a havi hőmérsékletek sokéves átlagértékei. Példaképpen a havi maximumok 50 éves átlagai lehetnek: Hasonló a helyzet a csapadékokkal is. Egy rendszer területére vonatkozóan megadható a területen levő állomás 40—50 éves csapadék adatsora, vagy csapadék átlaga a csapadékos napok számával. Ismerve az öntözésre betervezett területet, növénykultúránként és öntözési mód (felületi, esőztető) szerinti bontásban, a vezénylőképletek minden időszakra előállíthatók, a vízhozamok szerkeszthetők, akár naponkénti részletezéssel is. (Elképzelhető havi átlagértékek számítása is). A csapadékot úgy lehet figyelembe venni, hogy a havi csapadékátlagot a csapadékos napok számával osztva megkapjuk a hónapra mértékadó csapadék nagyságát, és ezt annyi napon keresztül vesszük figyelembe, ahány csapadékos nap esik a vezénylő görbe időtartamába. Ilyen formán a vízhozamok idősora — vízszintes tengelyen a naptári napokat, függőleges tengelyen m

3/s vízhozamokat tartalmazó — koordináta rendszerre felrakható. Ezután marad a vezénylő módszer átalakításának másik része: vízhozamokból vízmennyiségeket képezni. Legelemibb számítási módja, hogy a napi vízhozam áprilisban májusban júniusban 18 C° júliusban 23 C° augusztusban 26 C° szeptemberben 30 C° 29 C° 22 C°