Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 5. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz okozta károk és a helyreállítás - 5.1. Murai Gyula: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz és belvíz által okozott károk és helyreállítás

192 Az árvíz okozta károk és helyreállítás c) A helyreállítási munkák szervezése és lebonyolítása A károk helyreállítása és az újjáépítés a szamosháti területeken jelentette a legnagyobb feladatot. A helyreállításban érdekelt tárcák, tanácsok és társadalmi szervek itt kifejtett főbb tevékenysége a következőkben foglalható össze: Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kidolgoztatta a területrendezési terveket. Telekosztási és szabályozási tervet készítettek 23 községre, egyszerűbb szabályozási terv készült 9 településnél, míg az újjáépítés az árvíz előtti állapot figyelembevételével indulhatott meg 8 községben. A lakóépületek újjáépítésére ajánlott tervek készültek 5 változatban, további két változatban pedig helyi típusú tervek. Biztosította az újjáépítéshez szükséges kivitelezői kapacitást. Kijelölte a kivitelezési munkákhoz szükséges tömeganyagok vasúti fogadóállomásait, elkészítette a folyamatos szállítás programját. A Tisza—Szamos közi lakóépületek helyreállításához felhasznált főbb anyagok mennyisége: égetett tégla 66 millió db; falazó-blokk 40 millió db; kavics 350 ezer m

3; cement 70 ezer tonna; vasbeton áthidaló 25 ezer db; cserép 1 millió db. A vasúton szállított anyagmennyiség mintegy 70 ezer vagon volt. A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium gondoskodott a helyreállításhoz szükséges vasúti és közúti eszközökről, helyreállította a károsodást szenvedett vasútvonalakat, iparvágányokat épített a tömeganyagok fogadó-állomásain, elvégezte a közutak ideiglenes helyreállítását, tervet készített a megye úthálózatának rekonstrukciójára, helyreállította a postai forgalmat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedett a félbemaradt mezőgazdasági beruházások folytatásához, és a károsult épületek újjáépítéséhez szükséges kivitelezői kapacitás biztosítása iránt. Gondoskodott az elöntött területek másodvetés útján történő, minél nagyobb arányú hasznosításáról, az állatállomány takarmányellátásáról. Az Országos Vízügyi Hivatal az ideiglenes vízellátás biztosítása után elvégeztette a meghibásodott, elszennyeződött, esetenként fertőzött létesítmények (vezetékek, kutak) helyreállítását. Ennek során 3 községi kisvízmű kútjának és további 220 db fúrt közkútnak újbóli üzembe helyezését kellett lehetővé tenni. Elkészítette az árvízsújtotta terület településhálózata korszerű vízellátásának fejlesztési programját és megkezdte annak végrehajtását. Ennek során 20 település kapott közműves vízellátást és 20 településben, a meglevőkön felül, további fúrt kutakat létesítettek. A fejlesztési program keretében a központi vízművekről ellátott lakosság száma a korábbi 1500 főről 30 000 főre emelkedett. A terület lakosságának 85%-a kap közműves vizet, ami országosan is kiemelkedő ellátottsági szintet jelent. Meghatározott ütemterv szerint elvégeztette a megrongálódott védelmi létesítmények helyreállítását, és megkezdte — a Szamos—Túr köze védelmi biztonságának fokozása érdekében — a határmenti lokalizációs árvízvédelmi töltés építését. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ifjúsági táborokat létesített az építőanyag-termelés, az anyagkirakodás és a kivitelezés elősegítése érdekében. A Magyar Vöröskereszt társadalmi gyűjtés keretében gondoskodott az arra rászorultak anyagi támogatásáról. Az előbbiekben felsoroltakon kívül a helyreállítás és újjáépítés feladatában szinte valamennyi tárca, főhatóság, társadalmi szerv részt vett. Nagy segítséget