Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 5. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz okozta károk és a helyreállítás - 5.1. Murai Gyula: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz és belvíz által okozott károk és helyreállítás

190 Az árvíz okozta károk és helyreállítás területekről való ideiglenes áttelepítési és visszatelepítési költségei 49,8 millió Ft összegben; az állóeszközöknek magasabb színvonalon történő helyreállításából eredő többletköltségek 1671,3 millió Ft összegben, amely az állóeszközkárnak 93%-a; a Túr—Szamos-közi lokalizációs töltés építésének megkezdéséhez szükséges összeg; a védekezés során beszerzett állóeszközök (gépek, berendezések) költsége; a lakóépületek helyreállításához szállított építőanyagok forgalmazásának és szállításának olyan költségei, amelyek nem háríthatók át a lakosságra; az építőtáborok fenntartásának a kivitelezőktől meg nem térülő költségei; az árvízveszély miatt megszüntetésre került települések (Komlódtótfalu, Nagygéc, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos) áttelepítésével kapcsolatos többletköltségek. 3. A károk pénzügyi rendezése A károk helyreállítása érdekében megmozdult az ország egész társadalma, a lakosság, a társadalmi szervek, a gazdálkodó szervek egyaránt. A társadalom önkéntesen és gyorsan sietett az árvízkárosultak segítségére. A Magyar Vöröskereszt gyűjtőszámlájára a lakosság önkéntes adakozásából 341 millió Ft folyt be, a külföldi adományok értéke 44 millió Ft volt. Az árvízsújtotta vidékek lakossága rövid időn belül gyorssegélyt, később ingóságaik pótlására, lakóépületeik helyreállítására jelentős összegű, vissza nem térítendő pénzsegélyt kapott. Segélyezésre összesen 355 millió Ft-ot fizettek ki. A lakosságot ért károk rendezésére és a helyreállításra a társadalmi segélyen kívül az Állami Biztosító mintegy 110 millió Ft kártérítése és 1,4 milliárd Ft nagyságrendű kamatmentes építési kölcsön állt rendelkezésre. A közületek és a mezőgazdaságot ért károk rendezésére 3,5 milliárd Ft gyűlt össze különböző forrásokból (Állami Biztosító kártérítése, gazdálkodó szervek befizetései, tanácsi fejlesztési tartalékkeret, az egyes tárcák költségvetési megtakarításai, az OKISZ, SZÖVOSZ és a TOT területén a szövetkezeti mozgalom keretében történt segítségnyújtás). Az állami és tanácsi tulajdonban levő épületekben, létesítményekben keletkezett károk, illetve a helyreállítás költsége az előbb ismertetett összegből teljes egészében megtérült. A növénytermelés kára csak részben — kb. 50%-ban — térült meg. A felmérések és a károk minősítése szerint az Állami Biztosító térítésein kívül a mezőgazdasági nagyüzemek részére az állami költségvetés is vállalt terheket. \. A helyreállítás és újjáépítés A helyreállítás és újjáépítés munkáját 1970. május 26. és július 30. között az Országos Vízgazdálkodási Bizottság keretében létrehozott Országos Helyreállítási Albizottság és a Területi Albizottságok irányították. Augusztustól kezdődően az épületkárok helyreállítását külön kijelölt Kormánybiztos irányította az érdekelt tárcák és a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. által kijelölt egyszemélyi megbízottakból álló Operatív Bizottság útján. Az épületkárok körén kívül eső károk helyreállításáról pedig az érdekelt tárcák önállóan gondoskodtak.