Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 5. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz okozta károk és a helyreállítás - 5.1. Murai Gyula: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz és belvíz által okozott károk és helyreállítás

Az árvíz- és belvízkárok és helyreállításuk 183 Nagy segítséget nyújtottak az elöntött területek gyors vízmentesítéséhez az oda irányított közepes és nagy teljesítményű, szállítható szivattyúk, melyek száma csúcsidőszakban 63 db volt, 15 m

3/s teljesítménnyel. A víz nagy tömegének visszavezetése ily módon 10 nap alatt megtörtént. A még visszamaradt pangó vizek eltávolítását a vízi társulatok víztelenítő brigádjai végezték kisebb teljesítményű, könnyen mozgatható szivattyúikkal és vízlevezető árkok kialakításával. A vizek visszavezetésével egyidejűleg előtérbe kerültek a vízminőségvédelmi /eladatok is. A mezőgazdaság egyre növekvő mértékű műtrágya és növényvédőszer felhasználása következtében — a csapadék kimosó hatására — árvízmentes időszakokban is fokozódik a felszíni vizek szennyeződése. Az árvíz által elöntött területeken részben a talaj további kimosódása, részben a növényvédőszer raktárak elöntése révén a lefolyó víznek vegyszerekkel való dúsulása veszélyezteti a víz visszavezetési helye alatt fekvő vízhasználatokat és lehetetlenné teheti a felszíni vízből történő ivóvízellátást. Ez a veszély a Szamos menti területekről való vízvisszavezetés esetén nagymértékben fennállt, különösen Szolnok város vízellátása tekintetében. Szükségessé vált ezért a vízmintavételek és ezek vizsgálatának megszervezése. A Tiszán Vásárosnamény, Záhony, Tokaj, Tiszaörvény, Szolnok, Csongrád és Algyő szelvényében, a Maroson Makónál, a Bodrogon Tokajnál volt rendszeres vízmintavétel. A Szamos menti elöntött területekről helikopterrel gyűjtöttek mintákat, majd a víz levonulása nyomán az elöntött méregraktárak közelében levő vízfelületeket is megvizsgálták. Kémiai vizsgálat céljára többségében 4, de legalább 24 óránként, peszticidek vizsgálatára általában 24 óránként vettek vízmintát. A kémiai vizsgálat során a nitrát, ammónia és foszfát mennyiségét és a vízminta eredeti ülepített 0

2 fogyasztását mérték. A peszticidek megállapítása során vizsgálták a minták Aldrin, Dieldrin, Lindán, DDT, Antracén-százalék, olaj- és foszforészter, valamint DNOC tartalmát. Az árvízzel elöntött területeken vett vízminták közül maximális szenynyczettséget a május 18-án, Csenger térségében vett minta mutatta (Aldrin 2,4; DDT 1,0; Dieldrin 0,4; Lindán 0,4 gamma/liter). A Tisza-vizében mért peszticid szennyezés egyszer sem volt veszélyes mértékű a szolnoki ivóvízellátásra. Az árvíz által elöntött Szamos menti területeken szerzett tapasztalatok értékesek voltak az Alsó-Tisza-vidék és a Körösvölgy veszélyeztetett területein a megelőző intézkedések megtételére, a vegyszer-raktárak készletállományának felmérésére, egves esetekben biztonságba helyezésére. 2. A károk felmérése és értékelése Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság 1970. május 26-án az árvíz okozta károk felmérése (megtérítése) és helyreállítási munkák megindítása céljából Országos Helyreállítási Albizottságot hozott létre: a kárfelméréssel (kártalanítással) és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések vizsgálatára, ezekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakítására, valamint a több minisztériumot (országos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok összehangolására. Az Albizottságot a feladatok végrehajtásában érdekelt minisztériumok, főhatóságok és társadalmi szervek képviselőiből alakították meg. A védekezés időtartama alatt csupán tájékoztató jellegű kárbecslések készül-