Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 5. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz okozta károk és a helyreállítás - 5.1. Murai Gyula: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz és belvíz által okozott károk és helyreállítás

5.1 AZ 11)70. ÉVI TISZAVÖLGYI Ali VÍZ ÉS BELVÍZ ÁLTAL OKOZOTT KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS Murai Gyula' A Tisza völgyében 1970. év folyamán bekövetkezett rendkívüli méretű árvíz elleni védekezés eredményeként csaknem 1,7 millió ha terület, falvak százai, több nagy alföldi városunk, közel 200 milliárd Ft nagyságrendben kifejezhető népgazdasági érték menekült meg az árvíz pusztításától. (A Tiszavölgyi ármentesített terület jellemző adatai az I. táblázatban találhatók.) Az eredményes védekezés mellett azonban — elsősorban a romániai gátszakadások miatt — betört vizek által elöntött Szamos menti területeken, továbbá a tartósan magas vízállások következtében az árvízvédelmi töltések mentett oldala mögött feltört fakadóvizek hatására — jelentős kár érte a népgazdaságot. A népgazdaságnak az árvíz által okozott terheit növelték a tavaszi hóolvadásből és a júniusi esőzésekből származó, az átlagosat jóval meghaladó méretű belvízkárok is. A károsodott állóeszközök helyreállításának többletköltségei, a közvetlen és járulékos védekezési költségek pedig további rendkívüli terheket jelentettek. A károk és a költségek rendezése, a helyreállítás végrehajtása érdekében rendkívüli intézkedésekre volt szükség, mindenek előtt a betört vizek visszavezetése és ezzel kapcsolatban a befogadó vízfolyás szennyeződésének megakadályozása végett, továbbá a károk felmérése és a helyreállítás megalapozása, majd végrehajtása céljából. A következőkben ennek a munkának jelentősebb mozzanatairól és néhány jellemző adatáról számolok be. I. Vízelvezetés, vízininöséfjvédelein A vízzel elöntött területeken az élet újraindulásának és a kárfelmérés, helyreállítás megkezdésének alapfeltétele volt a vizek levezetése. A Tisza —Szamos-közén 10—15 km szélességben, a Szamos—Kraszna-közén 5 — 7 km szélességben gyűlt össze mintegy 390 millió m

3-re becsült vízmennyiség. A Tisza aránylag gyors apadása lehetővé tette, hogy 2 nappal a víz betörése után Olcsvaapátinál — a Tisza—Szamos-köz legmélyebb pontjánál — az üreg Tisza zsilipjét megnyissák és ezzel megkezdődjék a vizek levezetése. Később a levezetés meggyorsítása érdekében a zsiliptől néhány száz méterre — összesen 300 méter hosszban — átvágták a Tisza bal parii töltését. A Szamos—Kraszna-közi elöntések levezetése céljából a Szamos bal parti töltését nyitották meg. A Túr menti kisebb elöntéseket a Túr bal partján (20 fm) és a Sáréger jobb partján (25 fm) végzett töltésmegnyitással vezették vissza. 1 Murai Gyula mérnök, az Orszii'ins Víziiqyi Hivatal tervgazdasági főosztályának osztályvezetőf iműrnüke (Budapest)