Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.7. Forgó László: Védekezés a Tisza alsó szakaszán
•162 Az árvíz elleni védekezés A hibákat, repedéseket injektálással, a víz alatt pedig fóliával, búvárerővel sikerült eltömni. Dönteni kellett szivattyútelepek leállításáról csőrezgés miatt, ugyanakkor és ugyanott a belvíz és fakadóvíz elvezetéséről gondoskodva provizóriumokat kellett építeni. A hullámverés. A sok csapadék mellett széllel, viharral nem kellett küzdeni, de a hatalmas vízfelület következtében teljes erővel fel kellett készülni ellene a hagyományos rőzse, és a korszerű fólia-borítás anyagaival és a megfelelő módszerekkel. 3. A módszerek, műszaki eljárások és elgondolások A védelemvezetésnek elég lehetősége volt a módszeres vizsgálatok alapján műszaki eljárások és elgondolások megtervezésére, vagy egyszerűen a kellő információ alapján hozott döntések kivitelének elrendelésére. A szakasz védelemvezetői sürgős esetekben, kérésükre — az erre a célra szervezett csoportoktól — közvetlen segítséget is kaptak. .4 hidrometeorológiai előrejelzés. Az előrejelzéssel szemben volt a legtöbb és „nagy" pontosságot követelő igény. Ezt a védelemvezetés saját és országos adatok, valamint a külföldi (román) rádiók lehallgatott adataiból folyamatosan biztosította. Az itt működő vízhozammérő csoportok is ellátták adatokkal a szükséges döntések előtt. Végül is ezekre az adatokra épült az az említett döntésünk is, mely a várható tetőzés szintjét 10,00 m-ben állapította meg, s ezzel kezdtük a védekezés földmunkáját a magassághiányos töltés szakaszokon. így rendeltük el, számítva a hullámverésre is, a 10,00 m felett kiépítendő + 50 cm magassági biztonságot. A fúrások, talajvizsgálatok. Külön csoportok végezték a töltésállapot, valamint a talaj vizsgálatokat. A jelenségek felismerése még nem lehetett megnyugtató a védelemvezetés számára, ezért minden kritikusnak ítélt ponton, szakaszon, a töltésállapot felderítése céljából kereszt és hossz-szelvények készültek egyszerű mechanikai fúrásokkal vagy geofizikai és geoelektromos módszerekkel. A csoportok a védelemvezetés számára az adatok s rajzok, leírások mellett javaslatokat is tettek a védekezési módokra. A vízminőség, vízhőmérséklet mérés. Laboratóriumunk egyrészt a nemzetközi kötelezettségek miatt, másrészt közvetlen védelmi problémák megoldása érdekében végezte a méréseket. Buzgárok hőmérsékletének összevetése, vízfestés és az ellenoldalon történt kontroll vizsgálat, stb. mind a védelem segítségét szolgálta korszerű eszközként, új módszer formájában. A repülés, légi fényképezés. A vízügyi szolgálat repülőgépei, a honvédség helikopterei, valamint a légi fényképezés voltak a legkorszerűbb eszközei a felderítésnek a gyors, helyes döntések, átfogó felismerések hálás eszközeiként. A mindennapos felszállások biztosították a jó vagy a nem helyes munkavégzés elbírálásának a lehetőségét. A légi felvételek pedig részletes és maradandó képet adtak az árhullám mozgásáról, a művek viselkedéséről, a védekezési módszerek, eljárások helyességének közvetlen elbírálásához, az eszközök, anyagok helyzetéről, átcsoportosíthatóságáról stb. Az előző fejezetben felsorolt jelenségek következtében jelentkező, vagy vélt veszély elhárítására a következő műszaki eljárásokat, módszereket alkalmaztuk:
