Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.3. Hegedüs Lajos: Árvízvédelem a Közép-Tisza térségében

A Közép-Tisza térségében 111 terültek. A védekezés alkalmával több helyen méréseket végeztünk a fakadóvíz mennyiségére. A számított fakadóvíz a becsült csapadékvíz többlettel és párolgási veszteséggel korrigálva 15—30 liter/m

2.nap értékre adódott, illetve gátfolyóméterenként és naponként 300—600 liter értékkel számíthattunk. A jakadóvizeket egy bizonyos szint elérése után el kell távolítani, ellenkező esetben maga a víz találja meg a szétterülés lehetőségét. Számos helyen a töltéssel 60—100 m távolságban párhuzamosan vezetett szorítógát és csatorna megoldást jelentett. A gátakba épített kis bukók a fakadóvíz egyenletes szinttartás melletti elvezetését biztosították. A fakadóvíz viszonylagos magasságának meghatározása részben a talajtól, részben a terepviszonyoktól függ. A beavatkozást állandó megfigyelés alatt kell tartani, mert a fakadóvizes területen buzgárosodási jelenségekkel is találkozunk. Ilyen esetben a vízszint magasabban tartása indokolt. A szivárgó és fakadóvizekkel kapcsolatos teendő lényegében azt a kérdést veti fel, mi legyen a töltésbe, illetve a mentett oldalra került vízzel: visszatartsuk vagy elvezessük. A válasz általában az: agyagtalaj és agyagos talajból készült töltés esetén vezessük el, hogy a töltéstest és a mentett oldali fedőréteg talajstabilitását biztosítsuk. Ez utóbbi csak helyszíni kísérletezéssel, helyszíni megfigyeléssel állapítható meg. Egyensúlyi helyzet biztosításának kísérletezéséről van szó akkor is, amikor a fakadóvizet egy bizonyos szint felett elvezetni kívánjuk és akkor is, amikor a mentett oldali töltésrézsű víztelenítésével nemcsak a rézsű, de a gáttest állékonyságát is biztosítani kívánjuk. Mindig csupán akkora ellennyomást állítsunk elő, vagy a megcsapolás olyan mértékű legyen, melynek hatására a víz áramlási sebessége úgy alakul, hogy a talajréteg anyagának kimosása ne következzék be. f) Töltésszigetelés műanyag fóliával E helyt kívánom megjegyezni, hogy a pátrialemezzel való szádfal lezárás jelenlegi formájában, technológiájában és anyagában távolról sem olyan jelentős, mint azt eddig gondoltuk. Az átázások és szivárgások csökkentésére, de hullámverés elleni védelmére is a töltések víz felőli oldalán műanyag jóliaterítést helyeztünk el. E munkák végrehajtásában nagy segítséget jelentettek a könnyűbúvár osztagok. A védekezés alkalmával számos technológiát próbáltunk ki. A vízzárás hatékonyságát az erősen fejlett növényzet nagymértékben csökkentette. Kívánatos és feltétlen hatékony a fóliaterítés árvíz előtti elkészítése. Ez azonban csak megfelelő előrejelzés birtokában hajtható végre. Meredekebb rézsű esetén az ún. zsebes fóliaterítés alkalmazható. A fólia alsó szélén hegesztett zsebekbe homokzsák helyezendő, s így könnyen lecsúsztatható a fólia a rézsű mentén könnyűbúvárok beavatkozása nélkül is. A könnyűbúvár-osztagok zsilipek és egyéb töltéstestbe épített műtárgyak vízzárásánál jelentettek nagy segítséget. Jó hatékonysággal megoldották a fóliás ragasztott szigetelést a műtárgyak víz alatti részein, és ezzel számos helyen elérték a zsiliptáblák jó vízzárását. * * * A védekezés minden szakaszában a szükséges védelmi eszközök — főleg helyi és részben központi erőforrásokból — a veszély hatékony elhárítására rendelkezésre álltak. Végül is az egész társadalom erőinek rendkívüli összefogása és erőfeszítése sikerre vezette a védekezést.