Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.1. Szeifert Gyula: Árvízvédelem a Tisza-Szamos-Kraszna közben

•94 Az árvíz elleni védekezés i) A második, illetve harmadik árhullám Az új maximumokat jelentő május közepi árhullám után a folyókon több kisebb árhullám vonult le (lásd 2. ábra). Ezek közül a Szamos árhullámai, és különösen a harmadik jelentett újabb megfeszített védekezést, egyrészt az ideiglenesen elzárt töltésszakaszok biztonsága, másrészt a Románia felől veszélyeztető újabb elöntés miatt. Ennek ellenére újabb nehézséget nem okozott. A Krasznaa májusi árhullámnál nem igényelt intenzív védekezést. Ellenben a júniusi árhullám a Kraszna mentén érte el a legmagasabb vízszintet. [Ágerdőnél a vízállás 1 cm-rel meghaladta az eddigi maximumot (650 cm —1919.). A kialakult tartósan magas vízállás intenzív védekezést igényelt. Ennek kapcsán sor került szakaszosan töltésemelésre, rézsűmegtámasztásra, fóliás töltésszigetelésre az átázott szakaszokon (Xagyecsed) és a műtárgyaknál. * * * Az árvíz elleni védekezés jellemző mutatószámai, a védekezők létszáma, felhasznált eszközök, anyagok, gépek és költségek nem választhatók pontosan külön az igazgatóság többi védvonalain felhasználtaktól. Ezért ezeket az adatokat a 3.2 Árvízvédelem a Tisza felső szakaszán című tanulmány együttesen foglalja össze.