Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 2. A tiszavölgyi árvíz elleni védelem irányítása és vezetése - 2.1. Bényei Zoltán-Máthé Zoltán: Az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal munkája

Az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal G1 korábbi szolgálat tagjával együtt dolgozott, tehát a tájékoztatását sikerült biztosítani. Nem kevesebb problémát okozott az sem, hogy mi a váltás legkedvezőbb időpontja. A törzsek vezetőinél és érdemi szolgálattevőinél a délutáni összekötői értekezletet közvetlenül megelőzően történt váltásuk, és így az értekezleten már az új szolgálattevő vett részt; ez természetesen méginkább előtérbe helyezte az újonan belépő szolgálatteljesítők megfelelő informáltságának szükségességét az előző napi eseményekről. A Hivatal munkájában részt vevők rendkívüli személyi igénybevétele nagy nyomatékkal helyezte előtérbe a szolgálat tárgyi feltételeinek folyamatos és teljeskörű biztosítását. Mindjárt a szervezés elején találkoztunk a helyiség-problémával. A műszaki törzset, valamint a munkájához közvetlenül kapcsolódó műszaki ügyeletet és az ügyviteli részleget egy közös „ vezérkari helyiségben" kellett elhelyezni annak érdekében, hogy az egyes szolgálatok azonnal és külön utánajárás nélkül elérhessék egymást, együtt dolgozhassanak és egymás munkájáról folyamatosan informálódjanak. A Hivatal egyetlen óráig sem lett volna képes funkcióját ellátni a területi árvízvédelmi központokkal, a területi bizottságokkal, sőt a védekezés főbb helyszínpontjaival való közvetlen kapcsolat, és a védekezés eseményeinek közvetlen figyelemmel kísérése nélkül. Ennek állandó és elsődleges feltétele a hírközlési vonalak nagy számának és állandó üzemképességének biztosítása volt. A saját vízügyi URH-hálózaton kívül a posta nyújtott gyors és kiváló segítséget nagyszámú közvetlen helyi és interurbán távbeszélővonal felszerelésével, géptávírók telepítésével, illetőleg számuk növelésével, amelyek ugyancsak 24 órás ügyeletben működtek. A vezetés másik legfontosabb információs eszköze a repüléssel történő rendszeres felderítő utak voltak, amelyek feltételeit az ÁBKSZ repülőszolgálata biztosította, irányítását pedig a Műszaki Törzs végezte. Végül a helyi és helyközi közlekedés lebonyolítására az OVH valamennyi gépkocsija — ugyancsak előzetes ügyeleti beosztással és váltással — szintén az árvíz védekezés szolgálatában állt. A Titkárság szervezési munkaterületének — a szolgálat feltételei folyamatos biztosítása mellett — a hivatali ügyvitel ellátásának szervezése, illetőleg részben az ellátása volt a másik fő iránya. Mind a Műszaki, mind az Igazgatási Törzsnél igen nagy jelentősége van az írásbeliségnek. Az egyes szakcsoportokhoz, az ügyeletekre, a törzsek vezetőihez, a kormánybiztoshoz beérkező jelentések rögzítése, a törzsektől kimenő utasítások írásbeli dokumentálása nélkülözhetetlen feltétele egyrészt az irányítási felelősség egyértelművé tételének, másrészt az egész törzsszemélyzet későbbi időpontban is megfelelő informálásának, végül nem kevésbé az események utólagos rekonstruálásának. Ebben a gyorsaság, a feltétlen pontosság, az eredet hitelessége épp oly nélkülözhetetlen követelmény, mint az írásos anyag azonnali továbbításának megszervezése. Nagyon fontos a védekezés irányítása írásbeli vetületének, eseménytörténetének az egész Törzs számára folyamatos hozzáférhetővé tétele. A Hivatal naponta rendszeresen három kiadványt jelentetett meg: — a Műszaki Törzs által készített napi jelentést a hidrológiai és hidrometeorológiai helyzetről, valamint az árvízvédekezés helyzetéről, illetőleg fontosabb eseményeiről ; 5 Vízügyi Közlemények