Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 1. Árvizek és az 1970. évi árvíz a Tisza völgyében - 1.2. Lászlóffy Woldemár-Szilágyi József: Az 1970. évi tiszavölgyi árviz hidrológiai jellemzése

Az árvíz hidrológiai jellemzése 45 és a szegedi szelvényt jelölték ki. A Maros nagyvizére számítva a negyedik részleget a makói szelvénybe telepítették. Mindszent azért került előtérbe, mert az ottani mérési eredmények már a Körösök vízhozamát is magukba foglalják és a szolnoki mérések figyelembevételével lehetővé teszik a Körösök naponkénti hozamának meghatározását is. A sorozat-méréseken felül további mérések voltak a Szamoson a második árhullám során, a Fekete-Körösön és a Krasznán, ahol 19 vízhozamméréssel rögzítették a rendkívüli árvíz hozamait. A VITUKI vízhozammérésein kívül három vízügyi igazgatóság mérőcsoportja Tiszaugon, továbbá a Kettős- és Ilármas-Körösön végzett méréseket. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási tanszékének pedig 5 szegedi mérést köszönhetünk [6], Az árvíz időszakában 14 szelvényben összesen 221 vízhozammérést végeztek. b) A vízszint-esések alakulása és hatásuk a lefolyásra A Duna, a Tisza és a mellékfolyók árhullámainak kedvezőtlen összetalálkozása folytán az árvíz a Tiszafüred alatti szakaszon nemcsak a vízállások, hanem az esések alakulása tekintetében is rendkívüli volt. Az eséseket Tiszabő és Titel között szakaszonként két-két mérce egyidejű leolvasása alapján vizsgáltuk. A mérce-adatokból számítani lehetett a két szomszédos mérce közötti mindenkori vízszint-esést. Az így meghatározott értékeket mutatja a 11. ábra. Feltüntettük rajta az 1932. évi árvíz adatai alapján számított eséseket is. Az összehasonlítás megkönnyítése végett a felrakás úgy történt, hogy a két árhullám tetőzésének időpontja közös függőlegesbe essék. Hangsúlyozottan jelentkezik az ábrán a Maros májusi árhullámának esésmódosító hatása. Ebben az időszakban az esés pl. Mindszent és Algyő között 2,4 cm/kmről 1,2-re csökkent. Az esés csökkenése a felsőbb szelvényekben is nyomon követhető. Feltűnő változás mutatkozik Martfű és Szolnok között, ahol május 21-e és június 6-a között a korábbi 5 cm/km helyett 2,2 cm/km volt az esés. Természetesen követhetők a Maros és a Körös árhullámainak hatására kialakuló további változások is, amelyek mind visszahatottak a vízhozamok alakulására. c) A mért és a számított vízhozamok Az esések alakulásának megfelelő vízhozam változásokat jól szemlélteti a Tisza szegedi szelvényében végzett mérések eredményeiből szerkesztett vízhozamgörbe (12.a. ábra). Feltüntettük az ábrán az átlagosan érvényes vízhozam-görbét, a mérések napját és azt, hogy a mérések áradó vagy apadó víznél történtek-e. Az árvízi időszak vízhozam-mérései alapján szerkesztett görbe a 770 cm-es vízállástól kezdve eltér az általánosan érvényes görbétől és azonos vízállásoknál lényegcsen kisebb hozamokat ad nála. A Tisza vízhozama nem volt rendkívüli. A kivételesen magas vízállásokat a Duna visszahatása és a Maros árvize okozta. A 6. ábrán láttuk, hogy Titelnél május és június egész folyamán igen magas, 90% körüli vízállás uralkodott. Érdekesen alakul az árvízi hurok. Az apadó ág a Körösök és a Maros árhullámainak hatására június 12-én visszafordult és újabb hurok alakult ki, amely a