Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 1. Árvizek és az 1970. évi árvíz a Tisza völgyében - 1.2. Lászlóffy Woldemár-Szilágyi József: Az 1970. évi tiszavölgyi árviz hidrológiai jellemzése

Az árvíz hidrológiai jellemzése 39 LXV 675 cm-es szintjével. (A Fekete-Körösön 13-án 14.35-órakor, a Fehér-Körösön 14-én 3.30-órakor román területen bekövetkezett gátszakadások időpontja a tetőzéssel gyakorlatilag egybeesett, a fent idézett vízállásokat tehát nem érintette, a szeghalmi vésztározót pedig csak 15-én reggel, 640 cm-es apadó vízállásnál nyitották meg.) Természetes, hogy a fentieket egyesítő Kettős-Körös és HármasKörös is hasonlóan viselkedett. így érthető, hogy a Tisza Szegednél június 18-án ismét meghaladta az 1970 előtt mértékadó legnagyobb, 923 cm-es vízszintet: 924 cm-rel tetőzött. Ezután még kerek egy hónapig tartott, amíg a vizek megnyugodtak és visszahúzódtak medrükbe. 3. Az árvíz rendkívülisége Hézagos adatanyagunk is elegendő volt arra, hogy az 1970. év első felének páratlanul nedves voltát igazoljuk. Természetes, hogy a kedvezőtlen időjárás rendkívüli árvízeket váltott ki. A következőkben 1. az áradás hevességét, 2. az árhullámok kivételes magasságát és 3. a nagyvizek minden korábbit meghaladó tartósságát vizsgáljuk meg és végül 4. feleletet keresünk arra, hogy a rendkívüli eseménysorozat nem függ-e össze a lefolyási körülmények valamilyen megváltozásával. a) Az áradás hevessége A folytonos esőzés május elejétől állandóan nedvesen tartotta a vízgyűjtőterületek talaját. A felszín erősen korlátolt vízvisszatartó, ill. vízfelvevő képessége azután az árhullámokat kiváltó május 12 —13-i, ill. a június 11 —12-i csapadékot közvetlenül megelőző kiadós esők hatására zérusra csökkent. A vízzel telített felszínen ilyenformán roppant meggyorsult a lefolyás, az összegyülekezési idő megrövidült, az áradás a sűrű érhálózatú forrásvidékeken páratlanul heves volt. De gyorsütemű volt a vízállás emelkedése az alföldi peremszelvényekben is, ahol a lejtőkről lerohanó vizek telt medreket találván maguk előtt, hirtelen megtorpantak. Példaként idézzük május 12-éről 13-ára 24 óra alatt bekövetkezett alábbi vízszintváltozásokat: Tisza, Tisza új lak (Vilok) Tiszabecs 522 .. 480 cm cm Szamos, Szatmárnémeti (Satu Mare) ... Csenger 363 .. 298 cm cm Fekete-Körös, Sarkad .. 377 cm Fehér-Körös, Kisjenő .. 331 cm Az árhullámok legmeredekebb ágáról még ezeknél is nagyobb értékek olvashatók le. így pl. a Tiszán Tiszabecsnél május 13-án 12 órától 14-én 6 óráig 250 cm-ről 680 cm-re emelkedett a víz (38 cm/óra), a Szamos szatmári szelvényében május 13-án a 17 órakor még 510 cm-es vízállás 22 óráig 900 cm-ig növekedett (98 cm/óra),