Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 1. Árvizek és az 1970. évi árvíz a Tisza völgyében - 1.2. Lászlóffy Woldemár-Szilágyi József: Az 1970. évi tiszavölgyi árviz hidrológiai jellemzése

1.2 AZ 1970. ÉVI TISZAVÖLGYI ÁRVÍZ HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE Dr. Lászlóffy Woldemár és Szilárjyi József

1 I. Az árvíz okai a) Az áruizet megelőző időjárás Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz előidézésében már az 1969 november végével kezdődő időszak időjárási viszonyai is jelentékeny szerepet játszottak. Röviden így jellemezhetjük őket: a) A hosszú őszi szárazságot november végén és december elején csapadékban gazdag időszak követte, és csapadékos maradt az időjárás december további folyamán, majd januárban is. Januárban két jelentékeny meleghullám követte egymást — a 0-fokos izoterma napokon át 1000 m fölött járt, sőt a 2000 m-es magasságokat is elérte —, amelyek ismételt áradást váltottak ki (1. ábra). b) Februárban a tovább tartó enyhe csapadékos időjárás a hó első felében újabb kettős árhullámot indított el, amely ismét feltöltötte a folyómedreket. c) A hó második felében lehűlés következett, de a csapadékos időjárás tovább tartott: a vízgyűjtőben jelentékeny hótömegek halmozódtak fel. A hótakaró vastagsága a hó végén még Magyarország sík területein is 5—20 cm, a hegyekben 50—95 cm volt. d) A tavasz beköszöntését március első felében kisebb, a hó végén már tekintélyes hóolvadásos árhullám jelezte, és mivel az ismétlődő áradások miatt a medrek nem tudtak kiürülni, az árhullámok mind magasabb kezdeti szintről indultak. e) Áprilisban nem volt újabb számottevő áradás, de a változatlanul csapadékos időjárás, — csupán 5 napon nem esett —, gondoskodott róla, hogy a vízfolyások magas vízszintje állandósuljon. A májusban bekövetkezett rendkívüli esőzések ezek után szükségképpen katasztrófához vezettek. Az árvizet előkészítő majd kiváltó légköri jelenségek részletes elemzése tekintetében Bodolainé Jakus E. és Bodíj K. tanulmányára utalunk, amelyre a fentiekben és a következőkben is támaszkodunk. Kiegészítésül csak annyit jegyzünk meg. hogy a kivételesen élénk regionális ciklontevékenység hatása az Alföld belvízviszonyaiban is tükröződik. 1 Dr. Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok doktora, a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Jroda tudományos tanácsadója (Budapest) Szilágyi József a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Felszíni vizek főosztályának vezetője (Budapest)