Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

24(5 Ismertetések 4. ábra. Az Ober-Wesel és St. Goar közötti zuhatagos szakasz szabályozása sziklarobbantásokkal hajtották végre. „Grüngrund" sziklás sellőit a hajózás nagyobb akadályoztatása nélkül 1968-ban tüntették el, szakaszos üzemben. A sziklamunkákat 60 cm mélységig 18 t-s ütőkossal, ezen alul robbantással hajtották végre. A mederfenéken lábakra állított fúróhajóval végezték a fúrást és a robbanótöltetek elhelyezését. A szikladarabokat vederláncos kotróval és markolóval távolították el. A kitermelt anyagot a kimélyült meder feltöltésére használták, vagy a partra rakták. A 205 km hosszú folyószakaszon összesen 25 építési helyen a szabályozás a következő munkamennyiséget igényli: 4,1 millió tonna vízépítési kő, 2,7 millió tonna kavics, 900 000 m

2 területen kőeltávolítás, 38 km hosszban párhuzammű, 31 km hosszban sarkantyú, 31 km hosszban partlenyesés. A teljes építési költség 160 millió DM. A program szerint a munka 1976-ra készül el. Az aránylag hosszú építési idő azzal függ össze, hogy a hajózást minél kevésbé kívánják zavarni. 3. A Rajna Basel alatti szakaszának csatornázása 1932—59 között Franciaország a versailles-i szerződés alapján kiépítette az oldalcsatornát négy vízlépcsővel (Kembs, Ottmarsheim, Fessenheim, Vogelgrün). Üjabb szerződés alapján 1970-ig Strassbourgig négy vízlépcsőt építettek (Marckolsheim, Rhinau, Gerstheim és Strassbourg). Strassbourgnál a duzzasztással egyidejűleg a 6,5 km hosszú átmetszésben 4 ipari kikötőmedencét is létesítettek. Az erőmű és a hajózócsatorna fenékszélessége 90 m, a vízmélység 10,2 m, a vízfelület szélessége 145 m. A rézsűk betonlapokkal, illetve bitumenréteggel biztosítottak. A 6 duzzasztónyílás 20—20 m széles és 10,3 m magas, 6300 m

3/s vízhozam átbocsátására alkalmas. A duzzasztót a bal parton szárazon építették. Az eredeti folyó medrét 250 m hosszú és 12 m magas gáttal zárták el. A víz- és energiagazdálkodás szempontjából jelentős a bal parti hullámtér, ahol 600 ha területű kiegyenlítő medence létesül. Magában a felhagyott régi folyómederben lépcsőket terveznek a talajvízszint magasságának biztosítása érdekében és 15—15 m

3/s vizet bocsátanak a régi mederbe. A duzzasztómű, a hajózsilipek és az erőmű nyílt víztartással készült. A Strassbourg alatti szakasz fejlesztésére éveken át német —francia folyócsatornázási és hidrológiai munkabizottság működött. 1969. július 4-én írták alá az építési szerződést. A munkálatokat közösen hajtják végre, és az árammennyiségből fele-fele arányban részesülnek. Két vízlépcsőt létesítenek, 309,1 fkm-nél Gambsheimnél, és a 334 fkm-nél Iffezheim-né\. A vízlépcsők műtárgyai magában a folyómederben létesülnek. Az egységes elrendezésben a hajózsilipek és az erőmű az egyik oldalon, duzzasztómű a másik oldalon épül. A felső vízlépcsőt a franciák, az alsót a németek építik. A vízlépcsőknél egy-egy közúti hidat is terveznek. A 2 db iker hajózsilipek 270 x 34