Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Goda László: A dunai gázlók és a hajózás

156 Goda László 1,74 millió m

3 volt az 1680—70 fkm közötti szakaszon. A Budapest-országhatár közötti szakaszon elsősorban a kőmunkák jelentősek. A 10 km-es szakaszra vetített kőmunkák összege itt érte el maximumát (143 ezer m

3). A Dráva torkolata és a Vaskapu közötti szakaszon kotrásokkal csak elvétve találkoztunk, a kőmunkák jelentősebbek. A Vaskapu alatti szakaszon — amint már említettük — folyószabályozási tevékenységről nem beszélhetünk, a hajóutat kotrásokkal biztosítják. A Duna torkolatában mind a kotrások, mind a kőmunkák mennyisége jelentős. A folyó tengeri 10—12 km hosszú szakaszán évi átlagban mintegy 700 ezer m

3 kotrást végeznek. 3. A hajóiitfenntartás a gázlóviszonyok és az áruszállítás tükrében A gázlóviszonyokat és a hajóútfenntartási munkákat áttekintve célszerűnek tartottuk, hogy bizonyos összevetéseket és megállapításokat tegyünk. A gázlóviszonyok vizsgálata során megjelöltük a Duna egészének hajózása szempontjából mértékadó gázlókat, illetve a mértékadóság tartósságát napokban (1. VI. táblázat). Ilyen gázlókat csak a Dévény alatti Duna-szakaszon találtunk, ezért a fenntartási munkákat is csak ezen a szakaszon vettük figyelembe. A XI. táblázatban összevetettük az egyes országok kezelésébe tartozó szakaszokat terhelő gázlós napok százalékos értékét a szakaszon végzett kotrásoknak és kőmunkáknak az összes munkák százalékában kifejezett értékével. A csehszlovák szakaszt a gázlós napok 3,7%-a terheli, a végzett munkák százalékos értéke ennek közel kétszerese. A csehszlovák—magyar szakaszt 42,5%-ban terhelték a gázlók. A végzett munkák közül a kotrások arányszáma megfelel a szakasz nehézségi fokának, ugyanakkor a kőmunkák illetve az összes munkák arányszáma alatt marad. A magyar szakaszon végezték az összes munkák 43,2%-át jóllehet a gázlós napok arányszáma ezen a szakaszon csak 17,7% volt. A jugoszláv szakaszt terhelő 7,3%-os arányszámmal szemben a végzett munkák 13,4%-át találjuk. A közös jugoszláv—román, a bolgár és a román szakaszokat összesen 28,6%-ban terhelték gázlók. A végzett munkák arányszáma viszont 6%. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy az egyes Duna-szakaszokon folyó hajózás (áruszállítás) milyen kapcsolatban áll a szakaszokon végzett hajóútfenntartási munkákkal. Ezért kiszámítottuk, hogy az egyes Duna-szakaszokon a vizsgált időszak alatt mennyi áru haladt át, majd megállapítottuk a szakaszon végzett kotrásoknak és kőmunkáknak az 1 millió tonna áruszállításra eső hányadát (XII. táblázat). A táblázat utolsó két oszlopában az 1 millió tonna áruszállítást terhelő kotrási és kőmunkák fajlagos — 1 km-es folyószakaszra eső — értékét adtuk meg. Az adatok lényegében azt tükrözik, hogy a különböző szakaszokon mennyibe került a hajóút biztosítása fkm-ként. Ezek szerint például a csehszlovák—magyar közös szakasz minden egyes kilométerén az áthaladó 1 millió tonnányi terhet 925 m

3 kotrás és 46 m

3 kőmunka költsége terheli. Az áruszállítás egységére vetített kotrási és kőmunkák fajlagos értékei különösen a Regensburg—Dráva torkolat közötti szakaszon jelentősek.