Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Goda László: A dunai gázlók és a hajózás

154 Goda László lényegében két munkamennyiség — kotrási és kőmunkák — adataival jellemezni tudtuk. A vizsgált időszak alatt végzett kotrási és kőmunkák adatait — a fenntartó országok illetve Igazgatóságok szerinti bontásban — a X. táblázatban tüntettük fel. A táblázattal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az 1075—845,6 fkm közötti közös jugoszláv-román szakasz adatai a Vaskapu Igazgatóság adatainak felelnek meg. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a nyolc év leforgása alatt a Dunából 30 millió m

3 anyagot kotortak ki és ugyanakkor 2,5 millió m

3 követ építettek be. A kotrással kapcsolatban meg kell említeni, hogy az említett mennyiségen túlmenően mintegy 15 millió m

3 kavicsot építési célra termeltek ki. Az elvégzett munkamennyiségek évenkénti értékeit vizsgálva megállapítható, hogy mind a kotrási, mind a kőmunkák mennyisége növekedő tendenciát mutat, ugyanakkor ezek a munkák szerves kapcsolatban állnak az időszakra jellemző vízjárással is. Az utóbbival magyarázható, hogy a legtöbb kotrási és kőmunkát 1966-ban, az emlékezetes 65-ös nagy árvizet követő évben végezték. Az időszak alatt végzett összes munkák országok, illetve Igazgatóságok szerinti eloszlásából látható, hogy mind a kotrási, mind a kőmunkák jelentős része a 2400—1600 fkm közötti szakaszt, illetve a Duna torkolati a ,,0" km alatti szakaszát terheli. Az utóbbi szakaszon a nyolc év alatti kotrás mennyisége eléri a 600 m

3/fm értéket, ugyanakkor figyelemreméltó a magyar Duna-szakasz 1680 — 1670 fkm közötti 170 m

3/fm átlagos értéke is. Az említett értékek a 4. ábráról olvashatók le, ahol a Duna Regensburg—Sulina közötti szakaszának minden egyes 10 km-ére megadtuk az 1961—68. években végzett kotrási és kőmunkák értékét. Az ábra szemléltető képet nyújt az egyes szakaszokon folyó hajóút fenntartási munka mikéntjét illetően. A német szakaszon a kőmunka dominál, jelentősebb kotrásokat csak a fenntartásuk alá eső szakasz alsó részén végeztek. Az osztrák szakaszon kotrási és kőmunkák felváltva váltakoznak. Jelentős mennyiségű kotrást végeztek el a Grünau-i gázló (2094 fkm) körzetében (1,46 millió m

3). A csehszlovák—magyar közös szakasz felső részében (1850 — 1790 fkm) mind a kőmunkák, mind a kotrások jelentősek. A közös szakasz alsó részében elsősorban kotrásokkal kívánták biztosítani a megfelelő hajóutat. A magyar Duna-szakaszon végzett munkák közül kitűnnek a Vác alatti gázlók megjavítása érdekében végzett kotrások, amelyek összege a vizsgált időszak alatt 4. ábra. A Duna hajózható szakaszán végzett fenntartási munkák 1961 — 68 között. Pite. 4. Paőombi no codepucattuio (fiapeamepa, npoeedemtbie na cydoxodiioM y^acmKe ffyna.'t e 1961-68 zz. Fig. 4. Travaux d'entretien effectués sur la seetion navigable du Danube entre 1961 — 68 Abbildung 4 — Erhaltungsarbeiten, durchgeführt zwisehen 1961 und 1968, des schiffbaren Donau-Absehnittes entlang