Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Goda László: A dunai gázlók és a hajózás

A dunai gázlók 14!) A továbbiakban megvizsgáltuk az egyes gázlók előfordulásának gyakoriságát, s az alábbi eloszlást találtuk: gyakoriság, év 12345678 gázlók száma 29 24 19 14 15 4 3 A fentiek szerint nem volt olyan gázló, amely minden évben előfordult volna. Három gázlót (Körtvélyes, Istenhegy, Ordas) hét alkalommal figyeltek meg. A legtöbb gázlós napot Felsőgödnél (1674—72 fkm, 468 nap), Körtuélyesnél (1842 fkm, 457 nap) és Nagyhajósnál (1803-01 fkm, 423 nap) találjuk. A gázlós napok évenkénti összege tekintetében is a Nagybajcs-i gázló foglalja el az első helyet, mert 1961-ben 157 napon át észleltek 25 dm-nél kisebb vízmélységet. Az időszak alatti legkisebb gázlómélységet Beljarica-nál (1181 fkm) mérték 1965. nov. 5—11. között (4 dm). Minthogy a hajózás ebben az időszakban sem szünetelt feltételezhető, hogy a hajóutat időközben megváltoztatták. A folyó egész hajózható szakaszára jellemző gázlóviszonyok részletesebb megismeréséhez elengedhetetlen az úgynevezett csúcsgázlóra vonatkozó gázlómélységek idősorának összeállítása, illetve rajzi ábrázolása. A csúcsgázló idősora lényegében az egyes gázlók idősorából áll össze oly módon, hogy az egyes gázlókon mért gázlómélységek napi értékeiből mindig a legkisebb értéket választjuk ki. így a csúcsgázló idősorának grafikonja lényegében megfelel a gázlók grafikonja alapján szerkesztett burkoló görbének. A Regensburg-Braila szakaszra szerkesztett csúcsgázló grafikonjai (1. ábra) az 1961—68. évek VII—XII. hónapjaira naponként megadják az említett szakaszon észlelt legkisebb gázlómélységet. Az ábrán — az idősorok grafikonja alatt — feltüntettük azoknak a gázlóknak a sorszámát (az I. táblázatnak megfelelően), amelyek a csúcsgázlót alkotják. Ily módon lehetőség nyílt a hajózás szempontjából kedvezőtlen gázlók kiválasztására. A vizsgált időszak január—március hónapjaira hasonlóképpen megszerkesztett csúcsgázló-idősorok felhasználása útján meghatároztuk a gázlós napok éven belüli eloszlását (II. táblázat). Ezek szerint a vizsgált időszak folyamán a Duna Regensburg-Braila közötti szakaszán összesen 929 olyan nap volt, amikor a gázlómélység egyik, vagy másik szakaszon nem érte el a Dunabizottság által ajánlott hajózási mélységet. Ez a szám az összes napok 32%-ának, illetve a jégmentes napok 36,5%-ának felel meg. Az időszakon belül a legtöbb gázlós napot 1961-ben észlelték (199), amely a jégmentes napok 60%-t adja. Ali. táblázat adataiból az is megállapítható, hogy április és május kivételével bármelyik hónapban lehet számolni a gázlók megjelenésével. Leggyakrabban október és november hónapokban észleltek gázlókat, amikor is az összes napok 70%-a gázlós nap volt. A gázlós napok évenbelüli eloszlását illetően meg kell említeni, hogy a Dráva torkolata alatti Duna-szakaszon csak az év második felében észleltek gázlót. Ezért az egyes évekre jellemző gázlóviszonyok értékelésénél csak a második félévi adatokat vettük figyelembe. Az egyes évek, illetve folyószakaszok gázlóviszonyainak jellemzésére Horváth Sándor vezette be a viszonylagos rosszasági mérték, illetve a viszonylagos mélységhiány fogalmát [3J. A rosszasági mérték (G) dm. nap dimenziójú mennyiség, amely lényegében a gázlómélységek idősorának vonala és a 25 dm-nek megfelelő egyenes által bezárt területnek felel meg. A gázlórosszaság és a gázló tartósságának (nap) 2 Vízügyi Közlemények