Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Viticze O.: Küzdelem a vizek elszennyeződése ellen 115 juttatni az illetékesekhez. Az elhárítás rendszabályainak gyakorlati megvalósítását pénzügyileg is alá kell támasztani. A biocidok és a műtrágya felhasználását a mezőgazdaságban olyképpen kell szabályozni és ellenőrizni, hogy a kártékony mellékhatásokat megelőzve minden lehető veszélynek elejét vegyék. Minden biocid fajtában meg kell határozni a felhasználható mennyiség felső mértékét. A felhasznált mennyiséget viszont szigorúan ellenőrizni kell. Minden országban szorgalmazni kell a könnyen lebomló biocidok gyártását és alkalmazását. Többféle anyag felhalmozódása együttes hatásának veszélye miatt az egyes anyagok mennyiségét a lehetséges alacsony szinten kell korlátozni A biocidok műszaki alkalmazása során fajta és mennyiség szerint felül kell vizsgálni az anyagot éselejét kell venni,hogy a természetes vizek szennyvíz terhelése károsan növekedjék, nehogy esetenként a szennyvíz berendezések munkáját is zavarja. Az ivóvíz szolgáltatás szempontjából fontos vizek biocid és nyomelem tartalmát meghatározott tervek szerint meg kell vizsgálni. Ilymódon a hátrányos elváltozások nyomban észlelhetők, okai nyomon követhetők, végül pedig a szükséges rendszabályok is rövidebb úton kiadhatók. Termékek és gyártási eljárások kifejlesztése során a szilárd és cseppfolyós hulladék keletkezését és ártalmatlanítását is figyelembe kell venni. !•>, utóbbi része és költségtényezője az egész termelő folyamatnak. Szilárd hulladékfajták eltávolítása során a különféle eljárásokat (depónia, komposztálás, égetés) az esetek jellege szerint kell mérlegelni és kombinálni. Mérlegelni kell végül a hulladék kezelésének általános kérdéseit származás (házi szemét, ipari hulladék, iszap, stb.) és elégetésüknek a levegő szennyeződésre gyakorolt hatása szempontjából. További igen fontos szempont: a tengeri a víz körforgása és az ember táplálék bázisaként kell óvni. Ezért semmiképpen sem szabad eltűrni, hogy a szemételhelyezés „könnyű" lehetőségeként kezeljék. A felelős tényezők és a közvélemény felvilágosítását tovább kell folytatni. Leiünk alapfeltételeinek fenntartása biztos alapja az emberiség jövőjének. E tételt még azon az áron is érvényesíteni kell, ha átmenetileg helyenként a fogyasztás csökkenését idézné elő. A kérdés hatékony megoldása viszont széles nemzetközi egyiit tműködést kíván mind a rendszabályok.meghozatalában, mind a kutató munka fejlesztésében. A SZOVJET—MAGVAK VV/A''GM MÍSZAKI-TUDOMA.WIIS EGYÜTTMŰKÖDÉS KUTATÁSI TÉMÁI A KGST ajánlására az egyes tagországok hatékony kétoldalú kapcsolatokat építenek ki. így került sor 1968. végén a korábbi kapcsolatok továbbmélyítésével műszaki-tudományos együttműködési megállapodásra a Szovjetunió Vízgazdálkodási és Meliorációs Minisztériuma és a magyar Országos Vízügyi Hivatal között. A megállapodás értelmében az együttműködés már 1969-ben megindult. Az évente kidolgozott munkaterv dokumentáció és kiadványcserére, tanulmányutak révén közvetlen személyes tapasztalatok gyűjtésére ad lehetőséget és közös kutatásokat irányoz elő. Két fontos és széles témakört választottak ki a kutatási együttműködésre: az öntözés autómatizáciájának fejlesztését, és a műanyagok vízépítési alkalmazásának további terjesztésé!. A közös kutatásban szovjet részről felelős intézményként a frunzei KIRGIZ Vízgazdálkodási Kutató Intézet (KIRGNIIVH), a moszkvai Összszövetségi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VNIIGIM), a kievi Ukrán Vízgazdálkodási Kutató Intézet (UKRVNIIGIM) és a Vízügyi Tervező