Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

96 Fekete Jenő A Verdón fölött épült Castillon gát (Franciaország) lehorgonyzása ugyancsak ferde kábelekkel történt. A kábelek hossza 40,0 m, egy-egy kábel 800 tonna feszítőerőt képvisel. A kábelek párhuzamos száli elemi szálakból állnak, korrózióvédelmüket cementfilmmel biztosították. A kábelek ledugózása után a kábelvégek védelmét cementhabarcs kiöntéssel, és körülbetonozással biztosították. A felsorolt példák mindegyikénél a gátat az altalajhoz horgonyozták ki, ezáltal azt is bevonva az erőjétákba. A kábelekben keletkező feszítőerő 10 — 1500 tonnáig változik, függően az altalaj minőségétől. Morzsalékos altalajnál 10—15 tonna, jó minőségű sziklatalajnál 1000 — 1500 tonna lehet. Az első feszített szerkezetű zsilipek egyike az algériai Vaskapu-gát (7. ábra). A feszítést a pillérek repedésmentességének biztosítása érdekében alkalmazták. A feszítőkábelek szálait korrózió ellen cementfilm bevonattal látták el. A tuniszi Nebeur gát építésénél ferde irányú feszítést alkalmaztak a szektorgátpillérek repedésmentességének biztosítása érdekében. A gát balszárnyánál a pillért lehorgonyozták az altalaj sziklájához, ezáltal nagy betonmegtakarítást is értek el. Egy-egy feszítőkábel 1200 tonna feszítőerőt képvisel, a feszítés egy oldalról történt, és ledugózás után a dugókat körülbetonozták. A Chastang-i völgyzárógát (Franciaország) az első helyen áll a kábeles feszítés terén. Ebben az esetben is a repedésmentesség biztosítására feszítőkábeleket alkalmaztak. Felmerült a merev vasbetétes megoldás is, de technológiai és esztétikai szempontokat figyelembe véve inkább feszítést alkalmaztak. Az eljárás gazdaságosabbá tétele érdekében a feszítést alaprajzilag kis területre korlátozták. Ennek, Franciaország egyik legszebb vasbeton völgyzárógátjának, madártávlati képét a 8. ábra mutatja. 6. ábra. A Braspars-i Szent Mihály duzzasztómű