Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Mikó István-Kvasz Jenő: A debreceni löszháti öntözés irányelvei

82 Mikó István—Kvasz Jenő 207 ím 100 mm 0 tömlő, 12x60 fin 38 mm 0 tömlő, 12 db KME-2 szórófej. A szórófejek bajonettzárral csatlakoznak a tömlőhöz, így a szükséges üzemidő után (üzem közben) áttelepíthetők a következő szórófej állásba. A 38-as tömlők kézi csévéléssel dobra csévélhetők és áttelepítésük így történik. A 100-as tömlő áttelepítése traktorra szerelt csévélő szerkezet segítségével történik. Egy ilyen szárnyvezeték összeállítás vízhozam egysége kb. 15 l/s; hidraulikai vesztesége Л„=8,0 m; intenzitás 10,3 mm/óra. Első és utolsó szórófej vízszállítása közötti eltérés 10%. Tömlős berendezés esetén a felszín alatti mellékvezetékek is helyettesíthetők 150-es hordozható tömlővel. 50%-os fajlagos kiépítettség esetén 2 db 150-es tömlő mellékvezeték 6x65 = 390 kh területet képes ellátni, 60 l/s vízmennyiséggel, ami 0,154 1/s/kh fajlagos kiépítettségnek felel meg. Ezzel csúcsidei 50%-os területi beöntözés esetén biztosítható a már korábban hivatkozott 60 mm-es vízborítás kiadagolása. Tehát 1 db 150-es tömlőn a szükséges vízszállítás 30 l/s, ami h

v = 1,2 m/ /100 m veszteséget jelent. 15 att üzemi nyomással üzemeltethető felszín alatti polieszter fővezeték esetében tehát 2 — 3 km hosszúságú hordozható tömlő mellékvezeték is alkalmazható. Példaként egy 6 táblát ellátó tömlős mellék- és szárnyvezeték összeállítás hidraulikai veszteségét az alábbiakban közöljük: 2520 fm 150 mm 0 tömlő /i„ = 30,5 m szárnyvezeték-tömlő 8,0 m 10% helyi veszteség 3,8 m szórófej-nyomás 30,0 m 72,3 m Nyilvánvaló, hogy bizonyos nehézséget jelent üzemi körülmények között ilyen hosszú tömlő lefektetése, azonban ha figyelembe vesszük, hogy: — a munka teljes egészében gépesíthető, — az ilyen vezeték áttelepítésére mindössze háromhetenként kerül sor, — a stabil beépítésű elemekkel szemben az öntözhető területnek azon a részén hasznosítható, ahol az adott időpontban arra szükség van, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezen az úton kell keresni a gazdaságos berendezések megoldását. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által 1969. szeptember 4-én Törökszentmiklóson rendezett gépbemutatón bemutatásra került a „Mandals"-féle, norvég gyártmányú műszál tömlő garnitúra, amely az összes követelményeknek megfelel. Magyarországon a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár által gyártott magasnyomású műszál tömlőknél még bizonyos alapanyag és konstrukciós problémák jelentkeznek és emiatt a gyártott berendezések nem tökéletesek. Ezek azonban minden bizonynyal megoldást nyernek és akkor az alkalmazásnak igen tág perspektívái lehetségesek. Előzőkben eddig a tömlőknek az esőztető öntözésben való alkalmazását érintettük. Emellett azonban felhívjuk a figyelmet a felületi öntözésben történő hasznosításra is [8]. A Magyar Gábor által kidolgozott „mélybarázdás" öntözési móddal igen célszerűen kombinálható. A felszín alatti magasnyomású polieszter csővezetékkel és a 150-es hordozható tömlő mellékvezetékkel áthidalható a nagy távolságra és szintkülönbségre történő vízszállítás és a tömlős szárnyvezeték garnitúra helyett a nyílt felszínű „mélybarázda" alkalmazható.