Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Mikó István-Kvasz Jenő: A debreceni löszháti öntözés irányelvei

74 Mikó István—Kvasz Jenő Ez a gazdaságossági kérdés zárta ki korábban a debreceni löszhátat az öntözésből, de egyben egyértelművé tette, hogy ott csak az esőszerű öntözés jöhet számításba. A Tiszalöki öntözőrendszer löszháti fürtjeire az elmúlt időszakban több tervvariáns készült, azonban a viszonylag nagy távolságra és nagy szintkülönbségre történő vízszállítás elve úgy megemelte az 1 m

3 vízre vetített költséget, hogy a fürtök kiépítését gazdaságtalanná tette. A Tisza II. létesítésével kapcsolatban felszabaduló vízkészlet és egyéb gazdaságpolitikai célkitűzések azonban sürgetően újból felvetették a debreceni löszhát öntözésének a kérdését. Tervezőink előtt azonban világos volt, hogy a már korábban megfogalmazott módszerek és a már hagyományosnak számító anyagok felhasználásával gazdaságos megoldás nehezen található. Gazdaságos megoldás érdekében ezért szükségesnek mutatkozott az öntözéses szemléleti mód átértékelése, elsősorban agronómiai vonatkozásban. Ez azonnal magával vonta a hagyományosnak számító technikai megoldások megváltoztatását is. Ezeknek a technikai megoldásoknak viszont a már idáig alkalmazott anyagok nem tudtak megfelelni, és szükséges volt az új anyagok alkalmazása felé irányítani a vizsgálódást. Ezeknek a feladatoknak próbált eleget tenni a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztályán Berkes Gábor által elkészített „Debreceni öntözőfürt" című tanulmányterv. Л tervben lerögzített új szemléleti módok összefoglalását a „Tiszántúl vízgazdálkodása" c. folyóirat is ismerteti „Az esőztető öntözőüzemek létesítésének néhány új szempontja" címen [6j. Ugyanebben a témakörben 1969. augusztus 28-án Debrecenben kibővített vitaülést tartottak, melyen sok értékes hozzászólás lényegében alátámasztotta tervezőink elképzeléseit. Most közreadott ismertetésünkben összegezni kívánjuk ezeket az irányelveket és széles körű vita tárgyává tesszük elképzeléseinket, mely ugyan elsősorban a debreceni löszhát öntözéses problémáit van hivatva megoldani, de más jellegű területek öntözésfejlesztési problémáihoz is megoldást nyújthat. 3. A feladat meghatározása Az új öntözési alapkoncepció ismertetése előtt — az esetleges félreértések elkerülése végett — hangsúlyozni kívánjuk, hogy pillanatnyilag annak megvalósítását csak az alábbi esetekben tartjuk célszerűnek és gazdaságosnak: — jó vízgazdálkodású löszháti területeken, — nagy kiterjedésű (kb. 5000 kh-nál nagyobb) területeken, — ha az öntözendő terület a vízforrástól távol esik, — jelentős (20—50 m) geodéziai szintkülönbség esetén, — megfelelő felkészültségű és szakmai ismeretekkel rendelkező gazdaságok esetében. Fenti szempontok előrebocsátását azért tartottuk célszerűnek, hogy ezzel is hangsúlyozzuk azt a törekvésünket, miszerint az ismertetésre kerülő öntözési elvek megvalósításával azokon a területeken is realizálható legyen az öntözéses gazdálkodás, ahol eddig a rendelkezésre álló technikai felszerelésekkel rentábilis körülmények között nem kerülhetett sor. Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt, hogy az egyre jobban fejlődő