Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA Ismerteti: NGUYEN QUOC CAP A Vietnami Demokratikus Köztársaság 159 000 km

2 területén kereken 20 millió lakós él. Az ország területének egyhatodát foglalják el síkságok, ahol a termőterület nagyrésze található. Az éghajlati viszonyokat az jellemzi, hogy a tenger felől jövő szelet a nyugati határon levő hegyek felfogják, és ezért a csapadék igen bőséges. Az évi esős napok száma eléri a 180—210 napot és az évi átlagos csapadék mennyisége a 2000 mm. Egyes helyeken a csapadék nedves esztendőben 3500 mm-ig lehet. Az évi csapadékmennyiség eloszlása egyenlőtlen, mert az esős évszakban lehulló víz mennyisége az egész évi csapadék 70—90%-a. Ezzel szemben a száraz évszakban kevés az eső és így a mezőgazdasági termeléshez nem elég a természetes csapadék. A magas hegységekben számos vízfolyás ered, amelyek száma meghaladja az 1000-et és összes hosszúságok a 25 000 km-t. 200 km

2-nél kisebb a vízgyűjtő területe 899 folyónak, 200 és 5000 km

2 között van 171 folyóé, míg az 5000 km-nél nagyobb vízgyűjtőjű nagy folyók száma 13. A legnagyobb a Vörös-folyó, amelynek hossza 1200 km, vízgyűjtő területe a torkolatnál 56 000 km

2, legnagyobb vízhozama 30 000 m

3/s és az évi átlagos vízmennyisége 130 milliárd m

3. A Vörös-folyó elnevezése találó, mert a nagymennyiségű vörösiszap tartalom megszínezi. A lebegtetett hordalék tartalom az esős évszakban átlagosan 3,5 kp/m

3. A Lo folyó hossza 476 km, vízgyűjtő területe 28 000 km

2, a Béka folyó hossza 270 km, vízgyűjtő területe 12 000 km

3. Mivel a vietnami fofyók nagyrésze hegy- és dombvidéki jellegű, ezért a part és a fenék elmosása igen nagymértékű, a víz sok iszapot sodor a tengerbe. Ennek következménye, hogy Vietnam szárazföldi területe fokozatosan terjeszkedik, egyes helyeken évenkint 50 — 100 m-rel nyomul beljebb a tengerbe. Ugyancsak a hegy- és dombvidéki jellegből következik, hogy a vízienergia készlet jelentős. A vízierőművek gazdaságos teljesítményét 13 millió KW-ra, a hasznosítható vízienergiát 120 milliárd KW órára becsülik. A természeti adottságok vízgazdálkodás szempontjából tehát nem kedvezőtlenek. Ennek ellenére a száraz és nedves periódusok váltakozása elsősorban a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén nagy feladatokat ró a Vietnami Demokratikus Köztársaságra. Fejleszteni kell az árvédelmet is. 1945-ben a Vörös folyó 13 helyen szakította át gátjait és 250 000 hektár területet öntött el. Ugyanakkor 1956-ban 250 000 hektáron pusztított nagyméretű aszály. A következő évben viszont 310 000 hektár állott belvíz alatt. Ennek megfelelően öntözéssel kell védekezni a szárazság ellen és biztosítani a mezőgazdasági termelést, a belvizeket le kell csapolni és a hatalmas vízhozamokat hömpölyögtető árvizeket gátak között meg kell fékezni. Öntözés A Vietnami Demokratikus Köztársaság természeti viszonyai a földművelést egész éven át lehetővé teszi. A meleg tropikus klíma, a sűrű vízhálózat és a bőséges csapadék kedvez a növényzet fejlődésének (kávé, tea, citromfélék, banán, cukornád és 1 Nguyen Quoc Cai mérnök, a Vietnámi Vízügyi Hivatal munkatársa, jelenleg aspiráns a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben.