Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Léczfalvy Sándor: A Szinva-forrás foglalása

56 Léczfalvy Sándor в. ábra. A Szinva-forrás Csöves forráscsoportjánál létesített feltáró akna keresztszelvénye Fig. 6. Cross-section of the exploration shaft sunk at the Csöves group of the Szinva spring Bild. 6. Querschnitt des Erschliessungsstollens bei der Csöves-Quellengruppe der Szinva Quelle 2. sz. fúrás). Aráhajlás miatti legyezőszerűen szétnyíló mészkőrétegződés jól szemügyre vehető a Foglalt-forrás melletti sziklákon. Maga a triász mészkő tömött, vizet nem vezet, csak igen korlátozottan és lokálisan repedezett. így például az 5. ábrán látható 5. sz. fúrást vízszintészlelésre is csak akkor tudtuk felhasználni, amikor már robbantást hajtottunk végre benne. A víz a mészkőben a barlangjáratokban mozog elsősorban. A 6. ábra mutatja a Csöves-források helyén a szurdok keresztmetszetét. Ezt a rajzot a feltáró aknák eredménye alapján szerkesztettük. Látható, hogy a Csöves-források vize közel függőleges barlangjáratokból tör fel és az út alatti törmelékben folyik szét. A barlang átmérőjét a hozzáférhető részen 0,8—1,3 méternek mértük, de fölfelé tölcsérszerűen kiszélesedik. Mélységét belógatott zsinórral kb. 15 m-ig követni lehetett. Ugyancsak barlangból tört elő időszakosan az Árvízi túlfolyó forrás is, amelynek barlangjáratát kb. 6 m vastag lejtőtörmelék fedte. Ez a lejtőtörmelék, amely tulajdonképpen mészkő görgeteg, a völgy több helyén a szálban álló mészkő mélyedéseit tölti ki kisebb-nagyobb mélységig (lásd geológiai szelvényt). A forrás fakadásától délre, az 5. sz. fúrástól az 1. sz. fúrás felé haladva ez a görgeteg is fokozatosan vízzáróvá, iszapossá válik.