Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Újszerű altalajöntözés 527 a felette levő talajrétegbe csak kapilláris úton juthat, ami a növényzet számára kedvező és a talaj szerkezetét nem befolyásolja. Az adagoló edény legmegfelelőbb méreteit kísérlettel kell megállapítani. Az elemi területek nagyságának meghatározására Dörtcr közölt grafikonja kiindulási támpontot szolgáltat, helyes nagyságukat azonban — még a tervezés előtt — kísérleti úton kell tisztázni. Javaslatunk az előadottak szerint mind kis, mind nagy területek altalajöntözésére alkalmas, de kombinálni lehet az eddig kipróbált, tehát hagyományos porózus csőrendszerrel is (G. ábra). Ezt a kombinált megoldási módot szemlélteti a vázlatos helyszínrajz, mely szerint az adagoló edények sora egymástól 50 — 80 m távolságban van egymással vízszintesen fektetett vízáteresztő csövekkel vannak összekötve. Itt tehát a vízellátást nem az adagoló edény vízáteresztő oldalfala, hanem a vízáteresztő csövek biztosítják, az adagoló edény oldalfala vízzáró. Nagy területek egyenletes átnedvesítése, tehát megfelelő altalaj öntözése ezzel a kombinált megoldással is előnyösen biztosítható. Mind a múltban végzett, mind a jelenleg még folyamatban levő kísérletek kedvező eredménnyel biztatnak. Ehhez hozzá fűzzük még, hogy kalkulációink szerint a berendezés költsége a gazdaságosság határain belül marad. ÍROD A I. о M 1. Kruzsillin, A. Sz. : Az öntözéses termelés biológiai vonatkozásai Budapest. Mezőgazdasági Kiadó, 1958. 2. Schroeder, G.: Landwirtschaftlicher Wasserbau, Springer-Berlin, 2. Aufl. 1950. u. 3. Auflage 1958. 3. Stein, C. : Von der Untergrundbewässerung und dem Einl'luss der Bodenfeuchte auf den Boden und das Pflanzenwachstums. Wasserwirtseh. Wasserteehn. 3. 1953. 4. Schwarz, K. : Die Untergrundbewässerung im Rahmen der landwirtschaftlichen Abwasserverwertung. Wasserwirt. Wasserteehn. 5. 1955. 5. Quaas, В.: Die Untergrundbewässerung. Dtsch. Landwirtseh. 3. 1952. ti. Bordas, J.: Contribution a l'étude de l'irrigation souterraine. Vcrh. d. VI. Komm. d.I.B.G. Groningen 1932. 7. Hof/mann, W.: Die Verfahrenstechnische Entwicklung der Untergrund-Rohrrieselung. Diss. Greifswald 1953. 8. Sulyok-Schulek Béla: Gyümölcsöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára. Vízügyi Közlemények, í 962/1. 9. Astapoff—Bobtschenko: Unterirdische Bodenfeuchtungdurch Anlage von Mulwurfdräns, Hydrotechn. и. Meliorat. 2. 1950. 10. Kenessey Béla: \ vakonddrén, Vízügyi Közlemények, 1930. Különleny. 11. Korneff, Vf.: Das Svstem der automatischen Bodenbewässerung. Dtsch. Landwirtseh. Bundschau, 9. 1902. 12. Fuchs, E.: Petersenscher Wiesenbau. Berlin. 1889. 13. Bossi. E.: Expériences de subirrigation, Reu. Int. agr. Rome, 1962. и. Expériences de subirrigation en Italie. Bull. Inst. Inter, agr. de Rome, 1920. 14. .Janert, H.: Neue Wege der Untergrundbewässerung. Der Kulturtechniker, 40. 1937. 15. Janert, II.: Gedanken zur Untergrundbewässerung. Wasserwirtseh. Wasserteehn. 5. 1955. 1С». Janert, II.: Der ATG-Rohrpflug und seine praktische Anwendung. Dtsch. Landeskulturzeit, 8. 1939. 17. Sekera, F.: (iesunder u. kranker Boden, Berlin

, 1951. Parey. IS. Stauch, F.: Mödlich Untergrundbewässerung? Dtsch. Landwirtseh. l*resse, 11/1954. 19. Dörter, K.: Ein Beitrag zur unterirdischen Bewässerung mit Bitumenröhren unter besonderer Berücksichtigung der seitlichen Wasserverbreitung im gewaschscnem Hoden. Kühn-Archiv, 68. 1955. 20. Dörter, K.: Untersuchungen zur Lösung bestehender Probleme der Unterflurbewässerung. Sonderdruck aus Kühn-Archiv, Band 76. 1962. VEB Max Niemeyer Verlag Halle (Saale).