Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

516 Borbély József tesítettük, majd л = 28 800 erőléptékkel (2) egyenlet alapján átszámítottuk modellre. A 4. ábrán feltüntetett reakció erők (E-.-0) végtelenül lágy altalaj esetében érvénye, sek. 7t értékét (6) alapján a következő adatokból számítottuk: a=18, ß=l, Л = 40Ezek az értékek gipsz-infuzóriaföld modellanyag a — e grafikonjából adódnak, ha azt a feltételezett beton a — e grafikonnal összevetjük (5. ábra). Az önsúlyból eredő terhelések modellezése nem jelentett volna problémát, de ez esetben azonban a tiszta talajterhelés hatását vizsgáltuk. (Nincs akadálya annak, hogy ezt a hatást szuperpozíció útján figyelembe vegyük.) A modell terhelőorőit — egyenletes teherátadás végett — szivacsréteggel burkolt plexi lapokkal, súlyerők segítségével, csigákon átvetett zsinórokkal működtettük. A csigák súrlódását olajozással csökkentettük. A mérőhelyek elhelyezését a 6. ábra szemlélteti. A modell — gondosan portalanított és salakozott felületére — 40 db 20 mm mérőhosszú, magyar gyártmányú nyúlásmérő bélyeget ragasztottunk fel. A megfelelő előkészítésnek tulajdonítható, hogy a mérés folyamán csak egy bélyeg (A/3) nem adott értékelhető eredményt. A mérést minden esetben több terhelési fokozatban (Pm 2 P

m\ U ' 3 ) oda- és visszaméréssel hajtottuk végre. A mérési eredményeket átlagoltuk. A teljes P

m erőt azért nem működtettük, mert adott műszerezettségünk mellett a mérések igen hosszú ideig tartanak, és ez idő alatt a modellanyag tekintélyes kúszásával kellene számolnunk. (Próbapálcán végeztünk erre vonatkozó méréseket is.) A végtelenül merev altalaj modellezésénél vaslemez-alátétet, egy közbenső altalajt (E= 133 800 kp/cm

2) feltételezve furatokkal gyengített gipszlemezt, a végtelenül lágy altalajnál pedig szivacsréteget építettünk be. A különböző rugalmasságú altalajok két szélső értékének modellezése gyakorlatilag igen könnyű. A közbenső altalaj rugalmassági modulusát az altalajjal megegyezően gyentített próbatesten mértük. A mérési eredményekből átszámított főkiviteli feszültségértékeket a 7. ábra tünteti fel. (A különböző rugalmasságú altalajok esetében előálló kerületi feszültségeloszlásokat is a 7. ábra alapján hasonlíthatjuk össze.) A hajózsilipszelvény kerületén mért nyúlások csak a terheletlen kerületen levő pontokban esnek egybe a főnyú4. ábra. A vizsgált hajózsilip-keresztmetszet a főkiviteli méretekkel és a terhelési ábrák a fökivitelen működő erőnagíjságokkal 36 cm vastag szelvényre vonatkoztatva