Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
4. füzet - Öllős Géza: A szennyvíziszap kezelése és elhelyezése
A szennyvíziszap kezelése 455 telenített iszap nedvességtartalmának elpárologtatásához (szárítás) használható, a keletkező iszaphamu pedig a sűrített iszap kondicionálásához (a jobb víztelenítés eléréséhez) használható. Az égetési folyamat a következő lépcsőfokokból áll: — A víztelenített iszap 100 C°-ra való felmelegítése, hogy a víz az iszapszemcsék közül elpárologjon. — Az iszap 180 C°-ra való hevítése. így már a szerves anyagok víztartalma is elpárologtatható. - Az iszap továbbhevítése 400 C°-ra. így a képződött illékony anyagok is elégnek. — Hevítés 1100 — 1200 C°-ra, amikoris már minden éghető anyag elég. Ezt a szárítási és égetési folyamatot egyesíti magában a nagyon elterjedt Nichols— H erreshoff, Multiple Hearth égető kemence (32. ábra). A víztelenített iszapot (lepényt) felül juttatják a kemencébe. Az égéshez szükséges levegőt alul táplálják be és felfelé áramlik. A felső emeleteken a szárítás, ill. ezzel egyidejűleg az égési gázok lehűtése valósítható meg. A középső részen az égetés, s az alsó emeleteken a hamu lehűlése és ezzel egyidejűleg a levegő előmelegítése folyik. Az iszapot egyik emeletről a másikra forgó berendezés (rudazatra szerelt lapok) továbbítják, mégpedig az iszap egyik emeleten kívülről befelé, az alatta levő emeleten belülről kifelé mozog. A keletkező gázok tisztításához felül külön berendezés szolgál. Az üzemi tapasztalatok (pl. Sheffild, Stuttgart-Mühlhausen) arra mutatnak, hogy az égetőkemence iszaptovábbító lapjainak anyagát kell célszerűbben megválasztani. Azáltal, hogy a lap alsó része az izzó iszapanyagban van, másik része pedig a levegővel érintkezik, a hőmérsékletkülönbség miatt könnyen eltörnek. Másik fontos tapasztalat az, hogy az iszaplepény felemelése és a kemencébe való juttatása nagyon igényes tervezést igényel. A rázás következtében az iszap nedvességtartalma inhomogénné válik, s így pl. lifttel felemelve, a szállító tartályból való kifordítása sokszor nehézkes. Az égetési költségek redukálása céljából az égetésre kerülő iszap nedvességtartalmát lehetőleg minél nagyobb mértékben kell csökkenteni. Az égetőberendezés valamely iszapkezelési rendszerben betöltött helyét és kapcsolatát példaként a 27. ábra szemlélteti, amely a Passavant-féle víztelenítési eljárást képviseli. (A víztelenítési és égetési folyamat az előbbiek alapján értelemszerűen követhető. A sűrítés, víztelenítés, szárítás és cgetés együttes költsége pl. az előzőkben idézett Stuttgart-Mühlhauseni telepen a következőképpen alakult: Plusz igényelt hő költsége Elektromos energia Emberi munkaerő Berendezések üzemeltetése, fenntartása Hamu elhelyezése 24,50 DM/t (száraz iszapanyag) 9,70 DM/t 9,70 DM/t 5,10 DM/t 2,00 DM/t 51,00 DM/t Összes költség:
