Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
1. füzet - Öllős Géza: A talajvízdúsítás fokozódó szerepe
38 Ollős Géza ző talajvízfelszín rétegvonalait szemlélteti. Tekintettel az ily módon terhelhető víz mennyiségének jövőbeni elégtelen voltára, a közelmúltban megkezdték a Duna vizének megfelelő tisztítás utáni talajba való beszivárogta tását a már meglevő kútsorok környezetében. Tekintettel arra, hogy a területen jó fedőréteg vonul végig, azt dúsító medencékkel az alsóbb vízvezető rétegek szennyeződésének elkerülése miatt nem akarják megbontani. Ezért a dúsításhoz kutakat alkalmaznak. A dúsító és víztermelő kutak helyszínrajzát a 39. ábra szemlélteti. A rendszert a közelmúltban kezdték üzemeltetni. Schmied szóbeli közlése szerint a rendszer próbaüzemeltetése sikeresnek tekinthető. A Kettwig-i tisztítótelep Ugyancsak további példaként említhető a Kettwig-i tisztítótelep, ahol a dúsító kutak bekapcsolásakor a Ruhr vizét a következő tisztítástechnológiai lépcsőkkel tisztítják (40. ábra): kémiai vízkezelés, gyorsszűrés, aktívszénszúrő, dúsító kutak, víztermelő kutak. A dúsító kutakkal kapcsolatban meglehetősen nagy gonddal kell eljárni, mert a víz nagyfokú előtisztítást igényel. Minden olyan esetben, ahol ezt a feltételt nem elégítik ki, a dúsító kutak üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok kedvezőtlenek. 39. ábra. Talajvízdúsító és termelő kutak vázlatos beosztása P iic . 39 План расположения обогатительных и добывающих колодцев грунтовых вод Fig. 39. Location тар of recharging- and producing wells Bild. 39. Lageplan der Versickerungs- und Entnahmebrunnen J{. Л hazai talajvízdúsítások Noha a tanulmány célja a jellegzetesebb nyugat-európai talaj vízdúsítás rendszeres bemutatása volt, röviden utalunk a hazai dúsításokra is. A hazai szakirodalomban a dúsítások néhány külföldi példáját Páris Emil foglalta össze [19]. A hazai, a Fővárosi Vízmüveknél alkalmazott első dúsítás bevezetéséről Abos Brúnó és Zalán Béla nyújtott tájékoztatást [21].
