Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Kollár Ferenc: A Kisbalaton északi öblözet lápterületének vízrendezése

A Kis-Balaton vízrendezése 411 2. Terület főbb hidrológiai adatai A vízgyűjtőterület főbb hidrometeorológiai adatai a területre mértékadó keszthelyi meteorológiai állomás észlelései alapján: A csapadék sokéves összege 710 mm/év (1901—60 év átlaga) évi minimális értéke 452 mm/év (1911) évi maximális értéke 1098 mm/év (1937) Az átlagos csapadékeloszlást pedig a következő táblázat szemlélteti: Hónap: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Csapadék, mm 37 38 40 54 74 79 77 75 65 62 59 50 A csapadékeloszlás átlagosan igen kiegyenlített, azonban az ettől való eltérés szinte mindig a nyári hónapokban jelentkezik. A középhőmérséklet sokévi átlaga 10,8 C°, a legmelegebb hónap a június, kereken 21 C°, a leghidegebb a január, — 1 C° középhőmérséklettel. Szélsőséges adatok júniusban 24 C° és 17 C°, januárban +5 C° és —8,5 C° mint átlagok. A Keszthely- Hévízi öblözet a Gyöngyös patak vízgyűjtőterületének déli szélén fekszik. A patak a Keszthelyi hegységben ered, vízgyűjtő területe 209 km

2. Amig a torkolati szelvényben a 3%-os valószínűségű árvízhozama 23 m

3/s, a kisvizhozama — nem számítva a Hévízi forrás átlag 600 l/s vízhozamát — 20—50 l/s. E heves vízjárású patak árvizei észak felől állandóan veszélyeztették a láp területét. Az árvizek nagyságrendjére jellemző, hogy időszakonként a Hévízi tóba is beömlött a Gyöngyös patak árvize. Amíg észak felől a Gyöngyös árvizei jelentették a veszélyt, dél felől a Zala ásott medre volt a veszély forrása. A Zala 1%-os valószínűségű árvízhozama, a Gyöngyös patak torkolata felett, 190 m

3/s, azonban a töltések között levezethető árvíz hozama csak 80 m

3/s-ra becsülhető. 3. A terület mentesítése az árvizek elöntéseitől a) Védekezés a Zala árvizei ellen Az öblözet legnagyobb része a Zala árvízszintje alatt fekszik. A Zala elöntései ellen délről árvédelmi töltés védi a területet. Ez a töltés a természetvédelmi terület északi terület északi határvonalán halad és egyenes irányban köti össze a két dombvonulatot. Hossza 4,8 km, az építésére előirányzott földmennyiség 102 580 m

3 volt 2,5 dm süllyedést feltételezve, átlag 1,5—2,5 m vastag tőzegen épült. Vízzáró agyagmag nem készült. A töltést kétoldalról előredöntéssel építették, a ténylegesen beépített földmennyiség 131 000 m

3 volt és a mért süllyedés 8 — 12 dm nagyságrendet ért el. A süllyedés nagyrészt az építés alatt következett be, az építés utáni ellenőrző felvétel lényeges süllyedést már nem mutatott. A süllyedés oka az lehetett, hogy a