Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Típuszsilipek vízzáró képessége 379felelő vízzárás csak viszonylag nagy nyomómagasság mellett érhető el. IIa ez nem áll fenn, a leszorító erő nem elégséges és a víz átfolyik a csappantyún. Ebben az esetben — megfelelő szerkezet hiányában — nincs meg a leszorítás lehetősége sem. Ezen a hibán kívül gyakran fennakadó uszadék teszi lehetetlenné a záródást. Mindezekből kifolyólag a csappantyúk kezeléséhez ugyanúgy személyzetet kell biztosítani, mint a nem automatikus működésű zsilipekhez, s emellett vízzárásuk azokénál kevésbé megbízható. 3. CÉLSZERŰEN ALKALMAZHATÓ ELZÁRÓSZERKEZETEK A vízzárási követelmények megállapításával és helyszíni vizsgálatok révén szerzett tapasztalataink felhasználásával most már lehetőség nyílik arra, hogy a különböző üzemi célokat szolgáló zsilipekhez kiválasszuk a megfelelő elzárószerkezettípusokat. a) Az első csoportba sorolt, gyakorlatilag tökéletes vízzárást igénylő zsilipekhez — mint láttuk — a rendelkezésre álló hegesztett táblás típus elzáró-berendezések nem alkalmasak. Az öntöttvas kapuk megfelelőek ugyan, de korszerűtlen szerkezetük révén újra gyártásuk nem javasolható. Mindenképpen szükség van tehát egy új, tökéletes vízzárást biztosító elzárószerkezet kialakítására. Az új szerkezetnél az alábbi tervezési alapelveket [2] kell figyelembe venni: 1. Az elzárószerkezet statikai méretezése az érvényben levő előírásoknak feleljen meg. 2. A szerkezet állékonyság és merevség szempontjából is megvizsgálandó. Ezekre vonatkozó előírások kidolgozása is szükségesnek látszik. 3. Készüljön kettős vízzárással. 4. A vízzáró lécek cserélhetők legyenek, anyaguk korrózióvédelem nélkül se szenvedjen számottevő károsodást. Az utólagos helyszíni megmunkálás ne igényeljen különleges szerszámot. 5. Az acélfelületek durva zárást eredményező felfekvésén kívül még egy rugalmas, finom zárást biztosító gumi vagy műanyagtömítés alkalmazása is szükséges. 6. A főelzárás mellett a műtárgyon pótelzárás részére hornyot kell kialakítani^, mely annak 100%-os tartalékát kell képeznie. b) .4 második csoportba sorolható, jó vízzárást igénylő zsilipek céljaira a típusszerkezetek közül azok alkalmazhatók, melyek négy oldalon biztosítanak vízzárást és ékes beszorításúak. Ilyenek a jelű típustervek szerint készített elzárószerkezetek. Megfelelő vízzárást azonban e szerkezetek is csak akkor biztosítanak, lia gondos munkával, a tervben előírt valamennyi követelmény betartásával és szakszerű beszabályozással kerülnek kivitelezésre. Ezért ezekhez a zsilipelzáró-szerkezetekhez feltétlenül szükséges egy olyan átvételi előírás kidolgozása, amellyel az elzárószerkezet helyes kialakítását egyértelműen el lehet bírálni. c) A harmadik csoportba sorolható zsilipek céljaira, melyek jó vízzárásával kapcsolatban különlegesebb igény nem támasztható, az üzemelés szempontjait egyébként kielégítő bármely típus-elzárószerkezet alkalmazható. Az ilyen célra rendelkezésre álló típustervek körét azonban szükségesnek tartjuk bővíteni. Éspedig ki kellene dolgozni a kéziszabályozású vízszíntartó zsilipek céljaira jól bevált billenőtáblás szerkezetek [3] típustervét. Továbbá javasolható az automatikus vízszíntartók új kialakítására folyamatban levő kutatások [4] befejezésével az ilyen szerkezetek tipizálása is. A 2. CSOPORTBA SOROLT, JÓ YÍZZÁRÁSŰ ZSILIPEK VÍZZÁRÓKÉPESSÉGÉNEK JELLEMZÉSE A lezárt zsiliptábla mentén átcsurgó vízhozam nagysága az elzárószerkezet típusától, annak méreteitől, a kivitelezés minőségétől, a beszabályozástól, a táblára ható nyomástól és egyéb, a gyakorlat szempontjából elhanyagolható tényezők együttes hatásától függ. E tényezők egyenkénti értékelése részben nem lenne mentes a MOT III. 31 — 39/63 MOT III. 31 - 42/63 MOT III. 31 - 46/63 MOT III. 31 - 52/64