Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

-368 Sárváry István magassági jelet mérnek be. Számos automata mérőállomást tartanak üzemben, melyek a süllyedéseket, illetve a rétegek tömörödését közvetlenül regisztrálják. Ezek a munkálatok hatalmas összegeket emésztenek fel. A Tokióban tartott Területsüllyedési Szimpózium a süllyedéseket előidéző alábbi tényezőket tárgyalta: 1. folyadékok (víz, olaj, gáz) kiszivattyúzása, 2. szilárd anyagok kitermelése, 3. természetes tömörödés, mesterséges tömörítés. A munkaüléseken összesen 53 előadást mutattak be. A japánok után (28 előadás) legnagyobb számban az amerikaiak (16 előadás) képviseltették magukat. Fentieken kívül két német, két magyar, egy szovjet, egy belga, egy ausztrál, egy jugoszláv és egy dél-afrikai előadás hangzott el. Az előadások alapján az az egységes kép alakult ki, hogy Magyarországon a porózus rétegekből való víztermelés hatására bekövetkező süllyedések ma még meg sem közelítik azokat a nagymértékű süllyedéseket, melyek néhány fejlett ipari országban felléptek. Hazánkban ebből a szempontból Debrecen minősül veszélyeztetett területnek. Debrecenben azonban mindössze néhány centimétert süllyedt a vízkivétellel érintett terület. Japánban, az Egyesült Államokban, a Dél-afrikai Unióban viszont több méteres süllyedések következtek be lakó és ipartelepeken, valamint mezőgazdasági területeken. Japánban elsősorban a légkondicionálásra használt ipari vízkivétel okozott számottevő süllyedéseket csaknem minden tengerparti nagyvárosban. Az USA-ban azonos súllyal jelentkezik az olajbányászat, valamint az öntözési céllal kivett vízmennyiségek hatása. Igen érdekes volt a Dél-afrikai Unió részéről elhangzott ismertetés. Itt az aranyat tartalmazó kőzetek mintegy 1300 m vastag dolomitréteg alatt találhatók, melyet a műveletek megindítása előtt vízteleníteni kell. A dolomit tektonikai hézagai folyós-homokkal vannak kitöltve. A leszívás következtében a vetőkereszteződéseknél több helyen hirtelen berogyások keletkeztek, amelyek a meglevő épületekben katasztrofális károkat okoztak. Jelenleg az ily módon veszélyeztetett területeket gravitációs mérésekkel próbálják elkülöníteni azoktól a területekről, amelyeket csak lassúbb süllyedési folyamatok fenyegetnek. Számos közlemény foglalkozott a süllyedési tényezők számításának, előrejelzésének lehetőségével. Bár az ilyen tárgyú előadások némelyike bonyolult matematikai apparátust, számítógépek igénybevételét tételezte fel, meg lehetett állapítani, hogy ezen a téren az eredmények elég kezdetlegesek, éppen a helyi adottságok nagymértékben eltérő volta miatt. Ezzel szemben a mérő és regisztráló berendezések tekintetében a komolyan érintett területek ma már általában jól felszereltnek mondhatók. Tokyóban és Osakában is kiterjedt állomáshálózat szolgálja a kompakciós-konszolidációs tényezők mérését. A beszámolók szerint hasonló a helyzet más japán városokban és az USA stb. érintett területein is. Az általánosan alkalmazott mérőhelyek kiképzésének elvi vázlatát a 2. ábrán mutatjuk be. Érdemes megemlíteni, hogy a regisztráló műszereken 20—30-szoros nagyítást használnak. A folyamatos ellenőrző méréseken kívül több helyen végeztek egyedi vizsgálatokat is a rétegek saját tömörödésének megállapítására. Ezeknél a kísérleteknél rövid idejű próbaszivattyúzások alatt mikron-érzékenységű dilatációmérőket használtak, vagy a rétegben előre elhelyezett radiaktív sugárforrások távolságát mérték össze. Az adatok kiértékelése általában azt mutatja, hogy a vízkivétel által okozott süllyedés csak hosszabb idő átlagában arányos a kivett folyadékmennyiséggel, illetve a piezometrikus szint süllyedésével. A pillanatnyi változásokat a légnyomás, a tengeri árapály stb. befolyásolja. A nagymértékben igénybevett területeknél a sülylyedéseken kívül horizontális anyagvándorlás és különböző típusú (sugaras, perifériális) felszíni törések is előfordulnak. Egyes esetekben — különösen egészen fiatal üledékeknél — lehetséges a süllyedés egyes tényezőinek (önsúly-alatti tömörödés, terheléseredetű süllyedés, vízkivétel-okozta süllyedés) szétválasztása. Rövidebb ideig tartó igénybevételnél általában a rugalmas, tartós vízkivételnél viszont a plasztikus folyamatok szerepe válik döntővé.