Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

Hévízfürdő mélységi vizei 3311 7. (ieotermikus viszonyok A hévízelőfordulás területi nyomozása során már eleve két hátrányos tényezővel kellett számolnunk, nevezetesen a hévíz viszonylag kis hőmérsékletével (41 °C) és a szigetelő sajátságú felsőpannon anyagösszlettel. A külszíni hatás kimutatása cél jából 14 kulcskútban egy teljes hidrológiai éven át negyedévenként egyszer vízhőmérséklet méréseket végeztünk. Hévíz környékének évi közepes levegőhőmérséklete 11,2 °C. A talajvizek nagymérvű hőmérsékletingadozása természetes jelenség, mivel a külső hőmérséklet és a csapadék ezekre hat ki legjobban. Megjegyzendő, hogy nemcsak a talajvíz, hanem az 1. rétegvízemelet és a függő vízemelet vizének hőmérsékletét a mindenkori vízkészlet nagysága is jelentősen befolyásolja. így az 1968. évi nyári szárazság és nagy meleg idején Egregy környékén rendellenesen nagy hőmérsékletek adódtak a kis vízoszlopmagasságú kutakban. A hévízi tó melletti talajvízkutaknál viszont a levegőhőmérséklet hatása csak három hónapos eltolódással jelentkezett. A függő vízemeleteknél szintén jelentős a külső hatás. Ezt bizonyítja a kutakban mért vízhőmérséklet-ingadozás nagyságrendje: 9,6 — 14,2; 9,8 -12,3; 10,5 — 13,8; 6,8—12,4 °C. A természetes források esetében a léghőmérséklet-változás 2 — 3 hónapos eltolódással mutatkozik. Az 1. vizemeletbeli vízhőmérséklet-változások már mérsékeltebbek (13,1 — 14,8; 14,2 — 16,4 °C). A léghőmérséklet hatása itt 1 hónap fáziseltolódással érvényesül. A 2. rétegvízemeletben még kisebb a változás (13,9 — 15,4; 20,2—20,9 °C). A hőmérsékleti minimum a levegőhőmérséklethez viszonyítva itt kb. 3 hónapi késéssel jelentkezik. A hideg karsztvizes ásott kutakban mindössze 0,8 °C nagyságrendű a vízhőmérséklet-ingadozás (11,4—12,2 °C). A dobogói vízmű (lő. ábra) karsztvize pedig gyakorlatilag állandó hőmérsékletű (16,8 — 17 °C). A fenti viszonyokat és összefüggéseket a 16. ábra szemlélteti. Hévíz környékén a külszíni hatás tehát 20—30 m mélységig érezhető, fokozatosan csökkenő mértékben. Valós geotermikus gradiens érték ezen a vidéken nein számítható, egyrészt a leszálló karsztvíz hűtő és a felszálló karsztvíz fűtő hatása következtében. Mivel a geotermikus ható itt viszonylag kis értékű és különösen a dombvonulat alatt relatíve nagy mélységben van, ezért itt a kis mélységű fúrások nem alkalmazhatók a hévíz nyomozására. Felvetődik viszont az infravörös-fényképezési eljárás alkalmazásának esetleges lehetősége a külföldi példák nyomán [13]. Si. Alkalmazott geofizikai kutatási módszerek a) Vertikális elektromos szondázás Hévíz környéke mélyszerkezeti viszonyainak kutatásában a VITUKI által 1968 — 1969. évben végzett geoelektromos vizsgálatok myújtottak segítséget. A meglevő fúrások és feltárások ugyanis kevésnek bizonyultak a szerkezeti kép kialakításához. E módszer a fúráshoz képest nemcsak hogy olcsóbb, hanem a mérési pont bizonyos körzetére vonatkoztatott átlagadatokat szolgáltat. Л mérések során