Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

334 Kor im К. és Liebe P. A mélyebb vízemeleteket alkotó felsőpannon homok-homokkőtestek lencsés kifejlődésűek, s a felső rétegeknél tömörebbek (konszolidáltabbak). A felsőpannon alaprétegek közül a repedezett kovás homokkőösszlet táblás kifejlődésű, s jól lehatárolt kőzettest. A fedőjében több szintben települő agyag­márga rétegekkel elválasztott homokkő testek lencsések, s 2—4 m vastagok. A triász időszaki dolomit hatalmas tömegének fő kőzetfizikai sajátsága az átlagosan 1%-nál kisebb elsődleges (mát­rix) porozitás, valamint a repedések-hasa­dékokalkotta másodlagos hézagosság ki­zárólagos szerepe a víztárolásban és víz­vezetésben. Végső soron az említett kőzetfizikai viszonyok következménye, hogy a karbo­nátos alaphegységben (valamint a felső­pannon alaprétegek repedésrendszerében ) elhelyezkedő karsztvizek nagy távolságokon beliil közlekednek egymással. Jóllehet több karsztvízemelet és elkülönült karsztvíztá­roló rendszer alakult ki e rendkívül nagy vastagságú és kiterjedésű karbonátos kőzettömegen belül — ami a közvetlen összefüggést kérdéssé teszi —, de a fő­karsztvízszint távolabbi kapcsolatai vilá­gosak. A karsztvízmegfigyelő kúthálózat­feladata ezeknek a kérdéseknek tisztázása. A víztartó rétegek főbb kőzettani és vízföldtani jellemzőit az I. táblázat 14. ábra. Összehasonlító veggi diagram foglalja magában. a Hévíz környéki hideg és meleg karszt­vizekről Schöller — Berkaloff módszere sze­rint. A számok jelentése : 1 = hévízi kutak és a tóforrás vize ; 2 = dobogói vízmű vize ; 3 = vadaskerti vízmű vize; 4 = fenékpusz­tai kút vize Рис. 14. Сравнительная химическая диаграм­ма о холодных и горячих источниках ок­рестности курорта Хевиз по методу Шэллер —Беркалофф. Значение цифр: 1 — колодцы в Хевизе и вода озерного источника , 2 — вода водопроводной станции Добого, 3—вода водопроводной станции Вадашкерт, 4 — вода колодца Фенекпуста Figure 14. Diagramme chimique compa­ratif des eaux karstiques froides et chau­des des environs de Hévíz suivant la mé­thode Schöller — Berkaloff '. Légende: 1 = puits de Hévíz et l'eau de la source du lac; 2 = l'eau de l'usine d'eau de Dobogó; 3 = l'eau de l'usine d'eau de Vadaskert; 4 = l'eau du puits de Fenék­puszta 5. Vízkémiai viszonyok A Hévíz környéki hideg és meleg karsztvizek kalcium-magnézium hidrogén­karbonátos jellegűek, viszonylag csekély (841—536 mg/1) összes oldott alkotórész­szel. Ugyanakkor a hideg karsztvizek kon­centrációja átlagosan 100 mg/l-el kisebb a hévizekénél. A hévizek egyik fő jellemző­je a szulfidtartalom, mely a hideg karszt­vizekből teljesen hiányzik. A hévizekben 16 nyomelemet mutattak ki [12], melyek közül a bróm a legjelentősebb. Cziráky J. vizsgálatai [3, 4, 5] szerint a hévizek ve­gyi összetételében az utóbbi évtizedekben lényeges változás nem következett be. A Hévíz környéki hideg és meleg karsztvizek vegyi elemzéseit a 14. ábra szemlélteti.

Next

/
Thumbnails
Contents