Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

Hévízfürdő mélységi vizei 325 3. ábra. A Keszthelyi hegység nyugati letörése; előtérben a Dobogó hegy, háttérben a Bikcd domb Рис. 3. Обломки западной части горы Кест.хей, на переднем плане гора Добого, сзади холм Бикед Figure 3. La casse occidentale de la montagne de Keszthely, au premier plan la montagne Dobogó, à l'arrière-plan la colline Biked b) Felsőpannon korszaki üledéksorozat Felsőpannon korszaki transzgressziós 3 alapkonglomerátum. A triász időszakot hosszú szárazföldi periódus követte. Ennek végén a felsőpannon korszaki (a továb­biakban röviden: felsőpannon) tengerelöntés idején dolomit- és mészkő alapanyagú konglomerátum és breccsa képződött, melynek maradványai és roncsai Hévíz környékén is előfordulnak (Dobogó, SZOT-3. sz. fúrásban). Kovás kötőanyagú homokkő. A cserszegtomaji kútbarlang, a Vadaskert és a Hévízi tó által körülhatárolt területen az alaphegységre és az alapkonglomerátumra kovás kötőanyagú, repedezett-hasadozott homokkő települt átlagosan 20 m vas­tagságban. Legtanulságosabb előfordulása a cserszegtomaji kútbarlang [8]. Agyagos-homokos rétegösszlet. Ez az 50 — 150 m vastagságú, nagy kiterjedésű rétegösszlet homokos meszes agyag, meszes kötőanyagú homokkő, homok és agyagmárga váltakozásából áll. Az üledéksor alsó és felső szakasza jobbára homok­homokkő, míg középső része agyagos jellegű. Ilomok-homokkősorozat. A felsőpannon üledékösszlet fedő sorozata. A több­nyire összefüggő, nagy kiterjedéső csillámos homokrétegek közé vastagpados, kemény, meszes kötőanyagú homokkőrétegek és homokkőlencsék települnek, he­lyenként 5—10 in vastagságban. A környéken több helyen bányásszák. Gyakori e pados homokkő közvetlen feküjében a vízrekesztő kékesszürke agyag, népiesen sikáló (4. ábra). Az egész homok-homokkő komplexum záró tagja a Hévíz környékére jellemző 3 A parti szárazföld süllyedése következtében előnyomuló tenger alapkonglomcrátuma. 4»

Next

/
Thumbnails
Contents