Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

HÉVÍZFÜRDŐ KÖRNYÉKÉNEK MÉLYSÉGI VIZEI DR. KOR IM KÁLMÁN —

LIEBE PÁL

1 Magyarország egyik legfontosabb gyógyfürdőközpontja Hévíz. A Dunántúli Magyar Középhegység délnyugati végződésénél bizonyos szempontból Budapesthez hasonló vízföldtani adottságokkal találkozunk. A felszíni, karbonátos kőzetekből felépített hegységvonulat itt is éles hegységszerkezeti vonalak mentén a mélybesüllyedt, és közvetlenül a hegység előterében törések mentén hideg és meleg karsztvizek törnek fel. Ezek legjelentősebbike a hévízi tóforrás, mely az ország egyik legnagyobb hozamú karsztvízforrása (1. ábra). A kifolyó vízmennyiség sok évtizedes átlagban 30—40 ezer liter/perc, vagyis nagyobb mint a budapesti hévforrások és hévízkutak együttes percenkénti összvízhozama. Miként a fővárosban a budai természetes hévízfeltörések adták egy évszázaddal ezelőtt az öntözést a fúrásokkal történő mesterséges hévízfeltárásra, ugyanúgy a hévízi tóforrás volt a jelen század első évtizedében meginduló hévízi fúrások alapja, melynek eredményeképpen a tótól számított 1 km-es sugarú körön belül ma már 7 hévízkút van üzem1. ábra. A Hévízi tó és hévízi gyógyfürdő látképe (MTI felv.) Рис. 1. Вид озера Хевиз и его окрестности Figure 1. Le lac de Hévíz et la vue du bain thermal de Hévíz 1 Dr. Korim Kálmán geológus, tuti. főmunkatárs és Liebe Pál tud. ügyintéző, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos kutatói (Iiudapest).