Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Molnár László: A hajdúszováti esőztető öntözőfürt és építésének néhány tapasztalata

314 Molnár László csökken és H= 65 m-nél beindul az 1 db UFN főszivaltyú és kikapcsol 1 db TGV és a VTA szivattyú. Az 1 db UFN és 1 db TGV üzemét követő további vízigények esetén a főnyomócsőbe épített Venturi-cső által mért vízhozam vezérli a szivattyúkat. Q = 290 1/s-nál bekapcsol a másik UFN, és kikapcsol a még üzemben levő TGV. Az üzemben levő 2 db UFN a 6 tábla 417,6 1/s-os vízigényét 76 m-es nyomómagassággal elégíti ki. A vízigény csökkenésével a szaggatottan rajzolt jelleggörbéből 5. ábra. Az I. ütem egy üzemi állapota, maximális vízszállítás esetén Рис. 5. Производственный случай 1-ого темпа при максимальном транспорте воды Bild 5. Betriebszustand in der Baustufe I, bei maximaler Förderleistung leolvasható vízszállításnál, illetve nyomáshatároknál kapcsolnak ki, illetve be a szivattyúk (4. ábra). A szolgálati lakótelep és a szivattyúház kommunális ellátottságát a mélyfúrású kút, valamint a szennyvízelhelyezés gyűjtőaknás megoldása biztosítja. A szolgáltató művek beruházási költségének nagyobbik felét (mintegy 53 — 55%-át) a felszín alatti csőhálózat költségei teszik ki, melyek csökkentése — döntően a vízszolgáltatási díj minél alacsonyabbra szorítása végett — alapvetően fontos műszaki fejlesztési feladatokat jelentett, nemcsak ennek a fürtnek a tervezésénél, hanem jelent ma is. Az első ütem csőhálózatát az 5. ábra, egy 65 kh nagyságú tábla berendezését a 6. ábra mutatja be. A hivatkozott ábrák egyben öntözési sémát is szemléltetnek arra az üzemállapotra, amikor a maximális vízszállítás szükséges a csőhálózatban. Az 1. sz. 0 400 mm-es ac. fővezeték csőfektetési munkáját szemlélteti a 7. ábra.