Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Balogh János: Az öntözés műveinek méretezése növénytermesztési alapokon (folytatás)

'284 Balogh János idódó hozzáfolyás. Vagyis, ha t n tn 2 vö> 2

v t. t, tn ahol ^ v

ő az öntözési idény t

0 és t

n időpontjai között az öntözőgazdálkodáshoz t. felhasznált víz összegezett mennyiségét jelöli. Fordított esetben viszont, vagyis ha az öntözővíz-felhasználás kisebb, mint a vízgyűjtőterületről adódó hozzáfolyás, tehát, ha tn tn и t. -akkor v« =v

T+2»ö-(v

e+v

v) t. ami lényegében annyit jelent, hogy vízgyűjtőterületről bekövetkező hozzáfolyást figyelembe véve, első esetben csupán nagyobb, második esetben azonban éppen kétszer akkora vízmennyiség használható fel öntözésre, mint anélkül. Az öntözési idény folyamán azonban változhat az öntözővíz-felhasználás és a vízgyűjtőterület vízadóképességének az egymáshoz való viszonya. Előfordulhat például, hogy az öntözési idény elején kisebb, az idény második felében pedig nagyobb az öntözővíz-felhasználás, mint a vízgyűjtőterület vízszolgáltatása. Ez esetben az öntözési célra rendelkezésre álló vízmennyiség V

ö=V

T+Zv

ö + 2»-(Ve+V

v) t, ti ahol a ti időpont az öntözési idényben kialakuló azon időszak végét jelöli, melyben az öntözővíz-fogyasztás kisebb, mint a vízutánpótlás. Az öntözhető terület nagyságának a meghatározására tehát v

T+Zv

e+2»-(v

e+v,) 17 _ t. H •összefüggés alkalmazható. Az öntözővíz-felhasználás, az öntözési célra rendelkezésre álló vízmennyiségek és a vízgyűjtőről érkező víztömegek egymáshoz való viszonyát a 11. ábra jellemzi. Természetesen éghajlattól és az öntözött vetésszerkezettől függően az előbbivel ellentétben is változhat az öntözővíz-felhasználás és a vízgyűjtő vízleadásának a viszonya. Általánosságban azonban kimondható, hogy a különféle vetésszerkezetek közül nagyobb terület megöntözését teszi lehetővé az, amelynek vízigénye korábban nagyobb vízmennyiséggel jelentkezik. Ez annyit jelent hazai viszonyaink között, hogy az öntözési idény kezdetének előbbre helyezésével és olyan kora tavaszi hónapokban öntözővizet igénylő növények öntözésével, mint a kalászosok, korai zöldségfélék, bogyós gyümölcsűek stb. kisebb tározótérrel is nagyobb részét tehetjük hasznosíthatóvá a vízgyűjtőterületről az év nagy részében elfolvásra kerülő vízmennyiségeknek. с) A több napos vagy hetes tározás szükségessége kútöntözésnél és olyan domb-