Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Balogh János: Az öntözés műveinek méretezése növénytermesztési alapokon (folytatás)

'280 Balogh János A IX. táblázat és a 9. ábra egyértelműen mutatják, bogy a hordozható esőztető öntözőberendezések legteljesebb kihasználása az 5 fővezetékállást lehetővé tevő vetésszerkezetek esetében biztosítható. 2. Az öntözhető területek és a szükséges kutak számának meghatározása kútöntözcsekiiél A kutak jelentős szereppel bírhatnak az öntözőgazdálkodás elterjedésében. Hazánkban számos területen van meg a kutakból való öntözés lehetősége. De jelentős kútöntözések vannak Indiában és az Egyesült Államokban is. A kútöntözések gyakorlata a szocialista országokon kívül általában a kisparaszti gazdálkodással van összekötve, ahol az 1 — 2 ha-os parcellák megöntözéséhez a kis vízhozamú kutak is megfelelőek. Nagyobb öntözendő területek felületi öntözési módszerekkel való ellátásához azonban a kutak ritkán elégítik ki a gyakorlat igényeit, mert — a felületi öntözés vízvezető elemeinek (csatorna, árok stb.) nagyok a veszteségei, — a felületi öntözéseknek aránylag nagyok a vízadagjai. Nagyobb területek öntözéséhez ezért az esőztető öntözési módszer és berendezései közül elsősorban a hordozható esőztető öntözőberendezések felelnek meg. A kutakból öntözhető területek kiterjedésének meghatározásánál három alapvető kérdésben kell összhangot teremteni. Ezek a következők: A kutak megengedhető maximális vízhozama és az alkalmazott szivattyús gépegységek vízszállítása közel azonos legyen. A kút vízhozamánál nagyobb vízszállítású szivattyús gépcsoport tönkreteszi a kutat, kisebb viszont nem gazdaságos. A táblák méretei és alakja, továbbá az alkalmazott esőztető berendezés fővezetékállásai közötti összhang biztosítva legyen. Ez esetben a táblán, illetőleg az öntözendő területen belül a létesítendő kutak számának a meghatározása a feladat. A hordozható esőztetőberendezések alkalmazásával egy-egy kúthoz általában két fővezeték állás csatlakozhat. Ha azonban a berendezés fővezetékét „L" alakúra egészítjük ki, egy kútból 4 fővezeték állás öntözővízzel való ellátása is lehetővé válik. A fővezeték „L" alakúvá való kiképzése azonban csupán olyan éghajlati övezetekben és olyan növénykultúra esetében szükséges, amelyek lehetővé teszik a berendezéssel 3 vagy 4 fővezeték állásnyi terület rendszeres öntözését. Ez esetben viszont a néhány száz méteres csővezeték beruházási és mozgatási költségei szembenállnak a megtakarított kút építési költségeivel. E meggondolások alapján kismélységű kutak esetében a létesítendő kutak száma (h'

n) К viszont l'útm ÍM fá