Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A RHÔXE HASZNOSÍTÁSÁNAK ÚJABB ÁLLOMÁSA: A YALLABBÈGLESIVÍZLÉPCSÖ BOGNÁR GYŐZŐ

1 A Rhône a Genfi tóból ered, és Marseille mellett ömlik a Földközi tengerbe. Legkisebb hozama 500 m

3/s és a legnagyobb (1000 évenként egyszer előforduló) árvize meghaladja a 14 000 m

3/s-ot. Á 2115 m

3/s vízhozam átlagos évben Avignontól lefelé legalább 70 napos tartósságú. Legnagyobb mellékfolyója a Durance, Avignonnál ömlik a folyóba. 1921-ben a francia parlament törvényt alkotott a Rhône csatornázásáról. A törvény hajózóút létesítését, villamosenergia-termelést és — elsősorban vízimunkákkal (lecsapolással, öntözéssel) kapcsolatos — mezőgazdasági fejlesztést irányzott elő. 1933-ban megalakult a Compagnie National du Rhône és hozzáfogott a terveket megelőző tanulmányok elkészítéséhez. Az első megvalósuló terv a Génissiat volt, 150 km-re Lyon felett, amelyet azonban csak a háború után tudtak befejezni. 1945ben az energiatermelés fejlesztése már olyan sürgős volt, hogy a hajózási és mezőgazdasági érdekeket félretéve megkezdődött a Donzère-Mondragon vízlépcső építése. De a társaság folyamatosan tanulmányokat végzett a hajóút, a mezőgazdasági vízhasznosítás és az energiatermelést illetően is. A hajóutat illetően megállapodott a hajózási vállalatokkal a 195x12 méteres hajózsilip méretben. Szabályozás után legkedvezőtlenebb körülmények között is 3 m hajózási mélységet biztosított. A legkisebb kanyarulati sugár 800 m, és a legnagyobb vízsebesség 2,0 m/s. Mezőgazdasági szempontból a Rhône csatornázása egyrészt sok helyen a mocsaras vidék kiszárításával területeket tudott adni a mezőgazdaságnak, másrészt a vízlépcsők alatti folyószakaszoknál talajvízpótló öntözéssel biztosítja a termeléshez szükséges talajvízmennyiséget. így a társaság, sehol nem rontva a lehetőségeket, megalapozta a hajózás fejlődését, Lyon közvetlen kapcsolatba kerül a tengerrel, a Rhône-t összekötik a Rajnával, tehát víziót lesz a Földközi és az Északi-tenger között, Franciaországon keresztül. Az energiatermelés szempontjából a folyó csatornázása jelentős, mert kiépítés után 10 milliárd kWó/év energiát fog termelni. Ez az 1. táblázat szerint 19 erőmű között fog megoszlani, amelyek 2800 MVA teljesítményt képviselnek. A Yallabrègups-i vízlépcső Sorrendben az üzemvíz-csatornás jellegű Vallabrèguesi vízlépcső a tizenegyedik. Főbb részeiként megkülönböztetjük (1. ábra): a folyami duzzasztómüvet, az üzemvízcsatornát, amely a (felvízi) tápcsatornából és az (alvízi) visszavezető csatornából áll, az erőmüvet a hajózsilippel és tehermentesítő zsilippel, a Gard folyó alvízbe való vezetését, a töltésezést és a talajvízszint-süllyesztő csatornázást. A duzzasztógál és építése A gát célja, hogy a Rhône folyó vizét + 15—l(i m tengerszint feletti magasságban tározza, hogy ez az üzemvíz-csatornán keresztül kellő esés mellett haladjon át az erőművön. Rendszere mozgógát (2. ábra). Teljes nyitás esetén 13 700 m

3/s víz levezetését teszi lehetővé a Rhône eredeti medrében. A gát építésének a helyén 2(52,5 fkm-nél (Lyontól szá-mítva) jó minőségű mész1 lioynár Győző mérnök és gazdasági mérnök, az OVH Vízgazdálkodási Tröszl vezérigazgatóhelyettese, francia ASTHF ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat Franciaországban.